Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot. Ez azt jelenti, hogy bejött a papírforma, az előzetes várakozások nagyjából ezt körvonalazták, ám a százalékos eredmények változásokat, átrendeződésket mutatnak.

"Egyértelmű, hogy a kormánypártokat - a CDU és a CSU-t - megerősítették mindkét tartományban, ám az is beszédes, hogy az AfD előretört és Hessenben már a második helyen szerepel, Bajorországban pedig a harmadikon. Főként a migrációkritikus kijelentéseivel tudta ezt elérni" - mondta az InfoRádióban Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Még beszédesebbnek nevezte azt, hogy

a szövetségi közlekedésilámpa-koalíció csúnyán kikapott:

Bajorországban a szavazók mintegy negyede támogatja ezeket a pártokat, Hessenben ez nagyjából egyharmad.

"Ez nagyon rossz számarány, Olaf Scholz nagyon nem népszerű, ahogy belügyminisztere, Nancy Faeser sem, aki Hessenben csúcsjelölt volt, de alulmaradt" - mutatott rá a szakértő.

Értékelése szerint ez az eredmény azt jelenti, hogy tetten érhető az emberek elégedetlensége, ami főleg a migrációs politikára vonatkozik. Az emberek a különböző mérésekben a migrációs politikát tartják a legkritikusabbnak most Németországban, és 70-75 százalékuk úgy véli, hogy szigorúbb bevándorlási politikára van szükség.

"Sőt, a szociáldemokrata szavazók a kétharmada is így gondolja ezt, azaz most egy kurzusváltást kellene végrehajtania jelzőlámpa koalíciónak.

Kérdés, hogy erre képesek-e, és kérdés, hogy ezt egyáltalán akarják-e" - tette fel a kérdést Bauer Bence.

Országos szinten egyébként a jelzőlámpa koalíció 36-37 százalékon áll, ami történelmileg nagyon rossz eredmény. Az ellenzéki pártok több mint 60 százalékot söpörnének be, azaz népszerűtlen a jelenlegi német szövetségi kormány, és ez főleg a migrációs politikán tettenérhető.

Mindeközben az ellenzéki AfD "szárnyal", mondta Bauer Bence.

"Keleti pártként tartották számon, de most már Nyugat-Németországban is nagyon jó eredményeket tud elérni. Bajorországban 14,6 százalékot kapott (+4 százalék), Hessenben 18,4 százalékot (+ 5 százalék), azaz az AfD egyértelműen ott van most a pártpalettán és megfogalmazza az igényét, hogy alakítsa a német politikát" - sorolta, hozzátéve: főleg a migrációs politikában érvényes ez, de sok más krízisre is, ahol az emberek elvesztették a bizalmukat az államban és frusztrációk alakultak ki a német társadalomban.

A bajor eredmény nem meglepő, mert a CSU évtizedek óta stabilan és jól kormányozza Bajorországot. Bauer Bence mindazonáltal rámutatott: az 50-es évektől eltekintve, amikor még szortírozódott a bajor pártrendszer, a CSU most hozta a legrosszabb eredményét: alulmúlták az 5 évvel ezelőtti 37,2 százalékot.

"Markus Södernek ez igazán fejfájást okozhat, hiszen mindig azt mondták, hogy a 37,2 százalékos szereplés a fokmérője annak, hogy ő sikeres miniszterelnök-e vagy sem. A 37,0 viszonylag közel van ehhez az értékhez, de egyértelmű, hogy Söder szerepe, pozíciója nem lett erősebb" - értékelt.

Kiemelte a Szabad Választókat, a CSU koalíciós pártját, amely második helyen végzett 15,8 százalékkal. Ez a szerveződés egy jobboldali, polgári, liberális pártként definiálja magát, és nagyon erősen tudott szárnyalni, 4 százalék plusszal végzett. Ez azt is mutatja Bauer Bence szerint, hogy van polgári szavazói réteg, amely nem támogatja a CSU-t Bajorországban.

A jelenlegi kormányok folytathatják a munkájukat.

Bajorországban a CSU-Szabad Választók alkotta formáció maradhat, amely nagyon népszerű és egyértelmű többséggel rendelkezik, több mint 50 százalék szavazott rájuk. Elmondása szerint Hessenben a mostani CDU-Zöldek alkotta kormánykoalíció akár folytathatja is a munkáját Boris Rhein miniszterelnök vezetésével, de a hírek szerint tárgyalnának a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával.

(A nyitóképen: Robert Lambrou, az Alternatíva Németországnak - AfD - párt jelöltje leadja voksát a Hessen tartománybeli Wiesbaden egyik szavazóhelyiségében 2023. október 8-án. Ezen a napon törvényhozási (Landtag-) választásokat tartanak Bajorország és Hessen tartományban.)