Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
European flags in front of the European Commission headquarters in Brussels, Belgium. ( Motion Blurred on flags)
Nyitókép: iantfoto/Getty Images

Gálik Zoltán az uniós reformtervekről: el kell dönteni, milyen nemzeti érdekeink vannak

A francia és német uniós reformtervek egyes elemei eddig is ismertek voltak, de most döntési helyzet előtt állnak majd a tagállamok – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Uniós reformtervet készített Németország és Franciaország, amiben egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése is szerepel. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban azt mondta, a terv 2030-ig egy jóval nagyobb Európai Unióval számol, amely akár már akár 30 országot is magába foglalhat. A tervezet azonban nem csak a kibővült létszám intézményi alkotmányos alapjait próbálja meg lerakni, hanem az elmúlt tíz évben már sokszor felvetődött változásokat akar bevezetni.

A szakértő kiemelte, négy, úgynevezett koncentrikus körben határoznák meg az Európai Uniónak a jövőjét:

  • a magországok, amelyek hajlandók bizonyos területeken intézményi változásokat elérni, és bizonyos politikaterületeken előremozdulni
  • a mostani európai uniós országok, amelyek ilyen szoros együttműködésre nem lennének hajlandók
  • azok az országok, amelyek az Európai Unióval úgynevezett társult megállapodáson keresztül elsősorban a kereskedelempolitika területén kapcsolatokat építettek ki
  • a legszélesebb kör, az úgynevezett európai politikai közösség, amely egy laza konzultációs fórum, de ezen keresztül is az Európai Unió közvetítené az értékeit és az érdekeit.

A terv a következő 6-7 évben hozná létre az új struktúrát, amihez szerződésmódosításra lenne szükség. Gálik Zoltán emlékeztetett, hogy az utolsó nagy megállapodása az európai integrációnak a 2009-es lisszaboni szerződés volt. A nemzetállami hatásköröket inkább az előtérbe helyező magyar álláspont ismeretében kell majd meghatározni Magyarország szerepét is az új rendszerben.

"Olyan intézményi változások lennének, amelyben el kell dönteni, hogy milyen nemzeti érdekeink vannak, és érdemes abban az irányban előre menni. Az biztos, hogy az Európai Unió olyan alternatívákat hozott most létre ebben a tervezetben, amelyek lehetővé tennék bizonyos országoknak, hogy akár a többiek nélkül is előre menjenek, tehát nem feltétlenül lehetséges az, hogy leblokkolják az Európai Unió fejlődését a többiek, de persze az lenne a kívánatos, ha mindenki egy irányban tudna előre menni" – mondta a szakértő.

A jogi megoldások közül hat lehetséges utat vázolt fel ez a dokumentum, ezek között ott van a 2000-es évek elején már egyszer összeült konventnek a lehetősége, ha ez nem működne, akkor lehetséges lenne a szerződésmódosítás, amit aztán a ratifikációs folyamat követne, és ez Gálik Zoltán szerint problematikus lehet. A bővítési szerződések módosításakor is érvényesíteni lehetne az új szabályokat, de akár úgynevezett kormányközi szerződésekkel is rendezni lehet a jogi kereteket, erre is volt már példa.

A tervezet támogatói közé tartoznak Gálik Zoltán szerint elsősorban az alapító országok – Franciaország, Németország, a Benelux államok –, illetve az északi tagországok.

"Sok meglepetés nem volt ebben a dokumentumban, hiszen ezeket az elemeket mind-mind ismertük korábban is" – mondta a szakértő, és jelezte, három nagyon fontos kérdés lesz:

  • az Európai Unió cselekvőképességét szeretnék növelni
  • a bővítés intézményi előkészítését erősítenék
  • a jogállamiságot és a jogállamiság mechanizmust kiterjesztenék több területre is.

A felvetésre, hogy az Európai Unió két motorjának tekintett Németország és Franciaország miért éppen most, a jövő évi EP-választások állt elő ezzel az elképzeléssel, Gálik Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a dokumentum pontosan az európai parlamenti választásokra hivatkozik, és azt mondja, hogy azok a pártok, amelyek támogatják ezeket az értékeket, tudjanak ezekkel érvelni a választók előtt, hogy aztán meglegyen a demokratikus legitimitása annak, hogy elindulhasson ez a folyamat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×