Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Sírgödröket ásnak helybeli férfiak a földrengés sújtotta marokkói Uargane faluban 2023. szeptember 9-én, miután reggelre virradóan 7-es erősségű földmozgás pusztított az észak-afrikai országban. A rengés epicentrumát Marrákestől mintegy 70 kilométerre, délnyugatra mérték. A halálos áldozatok száma meghaladja a kétezret, a sebesüteké szintúgy, ebből 1400 ember állapota válságos.
Nyitókép: MTI/AP/Moszaab es-Sami

Marokkói földrengés: már 2000 fölött van a halottak száma, magyarok mentek segíteni - galéria

Humanitárius segítséget nyújt a földrengés sújtotta Marokkóban a Magyar Református Szeretetszolgálat. A szervezet első küldöttsége vasárnap repült Marrákesbe. A helyzetről és várható munkájukról Dobis-Lucski Zsófia, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője beszélt az InfoRádiónak.

"A pénteki földrengés hírét követően másnap már felvette a Magyar Református Szeretetszolgálat a kapcsolatot a marokkói testvérekkel. Onnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy most elsőként humanitárius segítségre, tehát tartós élelmiszerekre, tisztálkodási szerekre, takarókra van leginkább szükségük a károsultaknak. Sajnos azóta a híradásokból megtudtuk, hogy több mint 2000 ember életét vesztette, de most elsőként még nem a kutató-mentő szolgálatunkat kérték, hanem a humanitárius segítségnyújtást" - mondta az InfoRádióban Dobis-Lucski Zsófia, a szervezet vezetője.

Vasárnap az MRSZ küldöttségének első csapata - lényegében két ember egy-egy hátizsákkal - már elindult Marrákesbe. A gyorsaság miatt ezúttal Marokkó nagyvárosaiban vásárolják meg a több tonnányi segélyt, amit kint bérelt terepjárművekkel visznek a földrengés sújtotta településekre. A helyszínen tájékozódnak és egyeztetnek a helyi hatóságokkal, megtervezik a további segítségnyújtást.

Ezt a segítséget most a Magyar Református Szeretetszolgálat saját költségén vállalta, de ezzel párhuzamosan meghirdettek egy országos adománygyűjtést.

"Ha valaki szeretné támogatni a marokkói missziót és azt, hogy a jövőben még több adományt tudjuk eljuttatni a földrengés károsultjainak, akkor hívhatja a 1358-as adományvonalunkat, vagy pedig tetszőleges összeggel támogatható a misszió a jobbadni.hu oldalon keresztül" - mondta Dobis-Lucski Zsófia.

A szervezet kutató-mentő csapata pedig már teljes készenlétben áll, vagyis ha kérik a marokkóiak, akár már a hét elején ki tudnak utazni.

Több történelmi jelentőségű épület megrongálódott

Az országot péntek éjjel rázta meg a rabati székhelyű geológiai központ szerint 7-es erősségű rengés, amelynek epicentruma a közép-marokkói Al-Hauz tartományban, Marrákestől 72 kilométerre délnyugatra volt. Az USGS 6,8-as erősségűnek mérte a földmozgást.

Az epicentrumhoz legközelebb eső városban, Marrákesben több történelmi jelentőségű épület megrongálódott,

az UNESCO világörökségi listáján is szereplő belvárosban egy mecset minaretje leomlott.

Mindeközben fogytán az idő, ami a túlélők keresését illeti. Szakértők egy 72 órás időablakról beszélnek, amelynek keretében még nagy valószínűséggel túlélőket találhatnak.

A marokkói televízió a belügyminisztériumra hivatkozva vasárnap már azt jelentette, hogy

  • 2421 sérültet tartanak számon.
  • A legtöbb áldozatot, 1351 halottat a közép-marokkói Al-Hauz tartományból jelentették, ahol a földrengés epicentruma is volt.
  • A sérültek száma is kétezer felett van, ebből mintegy 1400 ember állapota válságos a szombat esti adatok alapján.

Nasszer Dzsabúr, a marokkói geofizikai intézet vezetője szerint a mentési munkálatokat tovább nehezítette a vasárnap reggeli órákban egy utórengés. Ennek erősségét az amerikai földtani intézet (USGS) 3,9-es erősségűre tette. A földmozgás fészke 80 kilométerre délnyugatra volt Marrákestől.

Vasárnap érkezett meg a spanyol hadsereg 56 fős vészhelyzeti segítségnyújtó egysége is az észak-afrikai országba, hogy támogassa az esetleges túlélők utáni kutatást.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy országa is kész segítséget nyújtani, amennyiben Marokkó kéri azt. A francia hatóságok eddig négy francia halottról és 15 francia sebesültről tudnak Marokkóban.

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) időközben bejelentette, hogy egymillió svájci frankot (403 millió forint) különített el humanitárius segítségnyújtásra.

(A nyitóképen: Sírgödröket ásnak helybeli férfiak a földrengés sújtotta marokkói Uargane faluban 2023. szeptember 9-én, miután reggelre virradóan 7-es erősségű földmozgás pusztított az észak-afrikai országban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×