Az elnöki hivatal csütörtök este tette közzé az új kormány tagjainak névsorát.

Távozik Pap Ndiaye oktatási miniszter, aki az amerikai társadalom és a kisebbségek elismert szakértője, s aki 14 hónappal ezelőtti kinevezése óta az ellenzéki jobboldal céltáblája volt: rendszeresen azzal vádolták, hogy az amerikai woke-mozgalmak ideológiáját hirdeti. A bevándorlástörténeti múzeum korábbi baloldali igazgatóját azonban a pedagógusokat képviselő szervezetek sem kedvelték.

Helyére a 34 éves Gabriel Attal jelenlegi költségvetési miniszter, korábbi kormányszóvivő érkezik, aki az egyik legsikeresebb politikusnak számít Emmanuel Macron megválasztása óta. A költségvetési tárcát ezentúl Thomas Cazenave, az elnöki párt, az Újjászületés (Renaissance) egyik képviselője fogja irányítani.

Távozik az egészségügyi tárca éléről François Braun is, akinek eredeti szakmája mentőorvos, de egyéves minisztersége alatt ismeretlen maradt a nagyközönség számára. Őt is egy karrierpolitikus váltja Aurélien Rousseau személyében, aki mostanig a miniszterelnöki kabinetirodát vezette, a koronavírus-járvány idején pedig a Párizs körüli Ile-de-France régió egészségügyi ügynökségének az igazgatója volt.

A médiában egyik legtöbbet szereplő kormánytag, a nyugdíjreform vitájának idején a Playboy című magazinnak interjút adó Marlene Schiappa szociális ügyekért felelős államtitkár is távozik a kormányból, miután tárcáját több finanszírozási botránnyal is gyanúsítják.

Aurore Bergé, az Újjászületés (Renaissance) nemzetgyűlési frakcióvezetője váltja Jean-Christophe Combe-t a szolidaritásért, autonómiáért és fogyatékkal élőkért felelős miniszteri székben, aki a vöröskereszt éléről érkezett a kormányba, míg Olivier Klein lakhatásért és várospolitikáért felelős kormánytag Sabrina Agresti-Roubache-nak, a kormánypárt egyik befolyásos képviselőjének adja át a várospolitikai kérdéseket, a lakhatási ügyekért ezentúl Patrice Vergriete, a nyugat-franciaországi Dunkerque polgármestere fog felelni.

A belügy, külügy, igazságügy, pénzügy, védelem, közlekedés, környezetvédelem, kultúra, sport minisztérium vezetése nem változik.

Az új kormány péntek délelőtt tartja első ülését.

A legfőbb probléma marad

A tavasz folyamán – időnként zavargásokba torkolló – több százezres tömegdemonstrációkon vitatott nyugdíjreform áprilisi kihirdetése után Emmanuel Macron ünnepélyes televíziós beszédben száz napot adott magának arra, hogy új lendületet biztosítson a 2022 májusában kezdődött második elnöki mandátumának „a megbékélés, az egység, az ambíció és a franciák szolgálatában végzett tevékenység” jegyében. Június végén azonban csaknem egy hétig zavargások voltak több száz nagyvárosi peremkerületben, miután egy rendőr lelőtt egy közúti ellenőrzéskor egy ellenálló tizenévest. A rendbontók közül több mint ezer embert letöltendő elzárásra ítéltek a bíróságok.

Emmanuel Macron második mandátumának legfőbb problémája azonban a kormányátalakítással sem oldódik meg: az elnöki párt és centrista szövetségesei nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, s az ellenzéki pártok közül egyik sem akar koalícióra lépni az elnöki szövetséggel, miközben a végrehajtó hatalom népszerűsége nem javul. Egy felmérés szerint a franciák 56 százaléka nem tartja jó miniszterelnöknek Élisabeth Borne-t, s nyolcvan százalékuk úgy látja, hogy az elnök elrontotta az elmúlt száz napot, amelyet önmagának adott.