Infostart.hu
eur:
379.32
usd:
319.41
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A szmolenszki repülőszerencsétlenség áldozatainak tiszteletére rendezett ünnepség a varsói Powazki katonai temetőben lévő emlékműnél 2017. április 10-én. A Lech Kaczynski lengyel elnököt és feleségét, valamint 94 másik embert – köztük az állami szféra és a hadsereg több vezető személyiségét – szállító repülőgép 2010. április 10-én zuhant le az oroszországi Szmolenszk közelében, és senki sem élte túl közülük a katasztrófát.
Nyitókép: MTI/EPA/Tomasz Gzell

Az ukrajnai orosz invázió megolajozza a szmolenszki merényletgyanús tragédia perét

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint nehéz lesz vezető orosz politikusokat bevonni a 2010-es tragédia felgöngyölítésébe, ráadásul még Lengyelország sem egységes a szörnyűség megítélésében. Nem is lesz, hisz a választási kampánynak is témája.

Lech Kaczynski lengyel elnök és a fedélzeten utazó többi 95 ember elleni merénylet címén kezdeményez eljárást a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa ügyében egy illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság - közölte a testület elnöke, Antoni Macierewicz volt hadügyminiszter.

A bűncselekmény gyanúját megfogalmazó bizottsági jelentést az ügyészséghez nyújtják be.

"Az eljárás kiindulópontja a rendszerváltozás utáni lengyel történelem mindenképpen legtragikusabb pillanata. Anélkül, hogy ebbe részletesen belemennénk: a lengyel politikai és közéleti elit egy jelentős része életét vesztette ebben a szerencsétlenségben.

A lengyel politikát, közvélekedést a mai napig megosztja, hogy kit is terhel a felelősség.

A parlamenti albizottság már hosszú évek óta dolgozik azon, hogy megállapítsa a baleset menetét" - vázolta az InfoRádió megkeresésére Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatásvezetője.

Jelezte, Antoni Macierewicz már a kezdetek óta az orosz titkosszolgálati, politikai elit kezét sejti a baleset hátterében, személy szerint elutasítja, hogy baleset történt volna, merényletre gyanakszik, Lengyelországban hozzá hasonlóan gondolkodnak, mások viszont nem, a kérdés mentén tehát egyfajta front alakult ki, amelynek a két oldalán a következő vélemények sorakoznak:

  1. Lengyelországot támadás érte a merénylettel
  2. szörnyű szerencsétlenségről van szó, lezártnak kell tekinteni, túl kell rajta lépni.

"Fontos megjegyezni, hogy idén ősszel Lengyelországban parlamenti választások is lesznek, így ennek a kérdésnek az újbóli előtérbe kerülése is részben kampánycélokat szolgálhat, hiszen Donald Tusk akkori miniszterelnök, jelenleg az ellenzék első számú embere, a kihívó politikus is támadás alatt áll, mondván közvetett felelősség terhelhette a gép lezuhanása miatt, mert

az ő miniszterelnöksége alatt döntöttek a régi orosz gépek üzemben tartása, javítása mellett"

- ecsetelte Dobrowiecki Péter.

A szakértő szerint a laikusok azért sem tudják eldönteni, hogy mi az igazság, mert a bizonyítékokat nem hozták nyilvánosságra, csak a bizottság összefoglaló jelentése vált ismertté, amelyben az szerepel, robbanószer nyomait mutatták ki több tucat repülőgéproncs-darabon, ez márpedig azt feltételezi, hogy még a lezuhanás előtt a gép felrobbant.

"Egy szimulációra hivatkoznak, amely alapján a repülő röppályája és becsapódási mikéntje egy előzetes robbanásra utalhat. Ugyanakkor számos szakértő vitatja is ezt az elméletet, nincs konszenzus" - folytatta.

A jelentés ügyészség elé terjesztése sem jelenti, hogy bármely "tényállás" bizonyítást nyert volna, mindössze arra volt elég, hogy megkezdődjön az eljárás megnevezett orosz vezető politikusokkal szemben.

A bizottság az eljárás megindításával egyidejűleg az államelnöknek is felhívást küldött.

"A háborúban való lengyel szerepvállalás fényében minden bizonnyal egyfajta továbblépésre mindenképpen sor kerül majd,

az elnöki hivatal is támogatni fogja a kezdeményezést valamilyen formában, ugyanakkor jelenleg nem megmondható, hogy kézzelfogható eredmény mikorra várható, illetve ha lesz, milyen hatása lesz, hiszen vezető orosz politikusok elleni vádemelésnek érvényt szerezni nem tűnik túl reális forgatókönyvnek."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Visszatért a bizonytalanság a tőzsdékre

Szerdán az ázsiai tőzsdék mérsékelten emelkedtek, az ausztrál piac vezette az emelkedést főként vállalati gyorsjelentések által hajtott ralinak köszönhetően. Az európai részvénypiacok ma stagnálással nyitottak, majd délutánra vegyes kép alakult ki. Délután a vártnál sokkal erősebb munkaerőpiaci adatok érkeztek az USA-ból, amire kezdetben felpattantak a tőzsdék, viszont később elolvadt az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×