Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
330.52
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén az EU–Moldova Társulási Tanács ülése után Brüsszelben 2021. október 28-án.
Nyitókép: Stephanie Lecocq

Lőszerszállítás, belső égésű motorok - kulcsfontosságú témák az EU-csúcson

Leginkább az ukrajnai háborúval foglalkoznak.

Az uniós tagországok az Ukrajnának szánt lőszerek biztosításának módjairól, köztük a közös beszerzésről, a gyártásól és a szállításról a hét elején, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ülésén született megállapodás részletiről fognak egyeztetni a most kezdődő uniós csúcson - mondta el Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a megbeszélésre érkezve.

Az uniós hozzájárulás 1 millió tüzérségi lőszert tenne ki 12 hónap alatt, 2 milliárd euróból - mondta.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor összefogást sürgetett annak érdekében, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus ne vezessen globális bizonytalansághoz, élelmiszerhiányhoz, az árak rendkívüli emelkedéséhez. Hangsúlyozta: Oroszország legtöbb támogatóját elvesztette, a békéhez csak az vezethet, ha Moszkva saját határain belülre vezényli vissza hadseregét.

Közölte továbbá: Németország és az Európai Bizottság közötti tárgyalások "jó úton haladnak", hogy megoldás szülessen azon uniós jogszabály körüli vitában, amely szerint az unióban 2035-től nem lehetne új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az autógyártó nagyhatalom Németország azt kívánja elérni, hogy az EU 2035 után engedélyezze az e-üzemanyaggal működő új autók értékesítését.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki részt vesz az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján, elmondta, hogy látogatása bizonyítja Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kiváló együttműködést.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ távolodik a fenntarthatósági célok teljesítésétől, egyre több az éhező, terjed a szegénység, az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások is egyre kevésbé hozzáférhetőek a világ számos részén. Véleménye szerint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (ICCP) legutóbbi jelentése drámai helyzetre világít rá.

"Egyre kilátástalanabb a legfontosabb párizsi klímacél, a 1,5 Celsius-fokos melegedés elérése. Nagy horderejű lépésekre és gyorsított átállási menetrendre van szükség, és ebben a tekintetben számítunk az Európai Unió vezető szerepére" - jelentette ki.

Kaja Kallas észt miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy

előrelépést kell tenni agresszió bűntetteivel foglalkozó nemzetközi törvényszék létrehozása érdekében.

Mint mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancs azt mutatja, hogy egyetlen vezető sem kerülheti el az elkövetett bűncselekmények miatti elszámoltatást.

Véleménye szerint az EU-nak nem szabad enyhítenie az Oroszország elleni szankciókat.

"Oroszországnak kevesebb bevétele van az olajból, a gazdasági szankciók, az olajárplafon bevezetésével, együtt negatív hatással vannak az orosz gazdaságra és a háborús gépezetüket működtető üzemanyag-ellátási képességére. Folytatunk, kell tehát a szankciós politikát" - hangsúlyozta.

Az észt miniszterelnök elismerően nyilatkozott arról, hogy az EU képes volt gyorsan lépni az Ukrajnának szánt lőszerek közös vásárlására és szállítására vonatkozó megállapodás ügyében.

"Az Ukrajnának szánt egymillió tüzérségi lőszer elég nagy mennyiség. Az, hogy elég lesz-e, az attól függ, meddig tart a háború. Ezért továbbra is minden eszközünkre szükségünk van, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy fejezze be ezt a háborút"- hangsúlyozta.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak elmondta, hogy az EU-nak alaposan át kell gondolnia a belső égésű motorral hajtott autók értékesítésének 2035-ig való betiltására irányuló bizottsági javaslatot.

"Vannak olyan autóipari technológiák, amelyekben Olaszország és Európa versenyelőnyben van, ezt hátráltatná az, ha olyan technológiák mellett köteleződünk el, amelyek terén más országoknak van versenyelőnyük" - jelentette ki. Mint mondta, Olaszország támogatja a zöld átállás céljai, de nem az EU-nak kellene eldönteni, milyen technológiát használjanak a tagállamok a célok eléréséhez.

Az Európai Tanács tagjai kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborújával és Ukrajna folytatódó uniós támogatásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket.

A vezetők az első ülésnapon munkaebédet tartanak António Guterres ENSZ-főtitkár részvételével, majd az ukrajnai háborúval foglalkozó vitát megelőzően

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül mond beszédet.

Az uniós tagországok vezetői továbbá megbeszélést folytatnak majd a versenyképességről, az egységes piacról és a gazdasági helyzetről, az energiaügyekről, a külkapcsolatokról, valamint egyéb témákról, köztük a migrációról.

Orbán Balázs a demográfiai fordulatról beszélt

Magyarország szerint demográfiai fordulat, európaiak új generációja nélkül Európa versenyképessége nem lesz biztosítható - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója Brüsszelben.

Orbán Balázs az európai uniós csúcstalálkozó alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: "szükségünk van európai gyerekekre, szükség van új európai nemzedékre".

Magyarország álláspontja nem változott, véleménye szerint ez lehet az európai gazdasági növekedés alapja, nem pedig a bevándorlás, ami sokkal több problémát okoz annál, mint amennyit megold. Magyarország, több más országgal közösen azon munkálkodik, hogy ez bekerüljön az uniós csúcs zárónyilatkozatába - mondta.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság finanszírozná a határellenőrzés erősítését szolgáló fizikai védelmi eszközök beszerzését, Orbán Balázs azt mondta: a javaslat ellenére "áttörésről nem beszélhetünk".

Szavai szerint

áttörésnek az minősülne, ha Magyarország anyagi és jogi segítséget kapna az európai külső határok védelmét szolgáló déli határzár létrehozására,

ami évente többszázezer illegális bevándorlót tart távol. Ehhez képest a kerítés felállításához és a határzár működtetéséhez az uniós intézmények anyagilag semmilyen módon nem járultak hozzá, ehelyett jogi eljárások folynak Magyarországgal szemben - emelte ki. Amíg ebben nincs változás, addig Magyarország több más tagállammal együtt nyomás alatt tartja az Európai Bizottságot - tette hozzá.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által pénteken, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparanccsal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Orbán Balázs azt mondta, Magyarország tudomásul veszi a hágai székhelyű bíróság döntését.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×