eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k), Pekka Haavisto finn külügyminiszter (b) és Ann Linde svéd külügyminiszter sajtóértekezletet tart 2022. július 5-én, miután Finnország és Svédország aláírta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet a védelmi szövetség brüsszeli székházában. Finnország és Svédország május 18-án nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét a szövetséghez.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Svédország és Finnország jövőre csatlakozna a NATO-hoz, de blokkol még egy tagállam

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani.

A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette: teljes mértékben bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.

Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást. A legkeletibb szövetséges állam mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket.

A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam "terrorszervezeteket" támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászrepülőgép programból, miután a török kormány S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.

Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében. Június végén már megoldódni látszott a "terrorszervezetek" állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.

A múlt héten Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter svéd kollégájával, Tobias Billströmmel tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy még csak felúton sem tartannak a megállapodások végrehajtása területén. Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×