Infostart.hu
eur:
386.23
usd:
332.38
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Liz Truss brit miniszterelnök bejelenti a lemondását a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról a brit kormányfői rezidenciánál Londonban 2022. október 20-án. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Őrült világ – így néz ki Liz Truss lemondása Londonból

Hivatalba lépése után 45 nappal lemondott Liz Truss. Szvetnik Endre, az InfoRádió londoni tudósítója arról számolt be, hogy egy héten belül megválaszthatják a kormányfő utódját, a lehetséges jelölteket is sorra vette, de felhívta a figyelmet, hogy nagy az elégedetlenség, új választások kiírását is elérhetik, ami a momentán jóval népszerűbb Munkáspártnak jönne jól.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt korábban, lemondott Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról, a jövő héten választanak új vezetőt. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti.

Lemondásával Liz Truss az Egyesült Királyság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, mindössze 45 napig volt hivatalban. Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke volt.

Szvetnik Endre, az InfoRádió londoni tudósítója nem sokkal a hír bejelentése után adott helyszíni jelentést.

London, 2022. október 20.
Liz Truss brit miniszterelnök bejelenti a lemondását a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról a brit kormányfői rezidenciánál Londonban 2022. október 20-án. A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti.
MTI/EPA/Andy Rain
Liz Truss brit miniszterelnök bejelenti a lemondását a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról a brit kormányfői rezidenciánál Londonban 2022. október 20-án. Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Elmondta, hogy egy héten belül új miniszterelnököt választanak, később kifejtette ennek várható részleteit, bár mint elhangzott, részletes tájékoztatást később adnak majd.

„A Downing Street 10. előtt jelentette be lemondását Liz Truss, a háttérben Gary Jules Mad World című száma üvöltött valahonnan.

Tényleg őrült világ: a stabilitására oly büszke Nagy-Britanniában egy éven belül a harmadik miniszterelnököt fogják megválasztani, és a másodikat, aki nem demokratikus úton jut a tisztséghez”

– hívta fel a figyelmet a tudósító.

„Harcos vagyok, nem adom fel” – idézte a távozó miniszterelnök nemrég adott nyilatkozatát Szvetnik Endre, és mellé tette a bejelentéskor indoklásként Liz Truss által mondottakat: „Ebben a helyzetben nem tudom megvalósítani, amit szeretnék.”

Ez a tudósító szerint illeszkedik a szokásos brit forgatókönyvhöz:

„Tagadás, tagadás, tagadás, majd lemondás.”

Úgy látja, esetleg egy hétig húzhatta volna még, akkor az utódlást jobban elő lehetett volna készíteni, szerinte kicsit váratlan, hogy ilyen hirtelen meglépte Truss.

A radikális adócsökkentésen alapuló adópolitikáját nem tudta megvalósítani a kormányfő, nem volt rá fedezet, nagy a harag a választók, de a saját szavazói körében is – hangzott a londoni értékelés.

Szvetnik Endre végigvette, kik lehetnek az utódok:

  • Jeremy Hunt frissen kinevezett pénzügyminiszter biztos nem lesz utód, ő végig akarja vinni a megkezdett munkáját a posztján.
  • Rishi Sunak volt pénzügyminiszter lehet az egyik esélyes sokak szerint.
  • Az e-mail-botránya miatt a belügyi tárcáról a napokban lemondó Suella Braverman is szóba jön; keményvonalas politikus, a jobbszárny képviselője.
  • Ben Wallace hivatalban levő brit védelmi miniszteré is lehet a poszt, a tudósító szerint szürke politikus, a nyugodt erőt jelenítené meg.
  • Természetesen Boris Johnson, aki a Covid-partik miatt kényszerült lemondásra a miniszterelnöki posztról, az ő helyét vette át Liz Truss. 2019-ben demokratikus mandátumot szerzett, méghozzá erős többséggel, erre hivatkozhat.

Új, előrehozott választás is lehet Nagy-Britanniában. A Munkáspárt ezt követeli – hívta fel a figyelmet az InfoRádió londoni tudósítója, hozzátéve, hogy ez nem is csoda, hiszen 52-24-es vezetésre áll a közvélemény-kutatóknál az ellenzéki erő a torykkal szemben, ebből nagy győzelem jöhetne ki a számukra. A Skót Nemzeti Párt is ezt szeretné – aztán pedig elszakadni Nagy-Britanniától és visszalépni az Európai Unióba, ahogy erről az elmúlt napokban újra sok szó esett.

Nincs arról törvényi rendelkezés, hogy most előrehozott választásnak kellene jönnie, de kikényszeríthető.

„Nagy a nyomás a közvélemény részéről, ennek eredménye előre hozott választás lehet, ezt politikai nyomással lehet kikényszeríteni. Nagy az elégedetlenség, még a torykon belül is, ennek engedett Liz Truss és Boris Johnson is korábban” – emlékeztetett Szvetnik Endre

Elmondta: Liz Truss találkozott az 1922-es Bizottság vezetésével, ez dönt a toryknál a vezető személyéről. Egy héten belül lehet új miniszterelnök, Johnson lemondása után hosszú és demokratikus folyamat zajlott le, erre most nem lesz idő. Még csütörtökön napvilágra hozza az 1922 Bizottság elnöke a részleteket, ezúttal a toryk parlamenti képviselői választhatnak majd miniszterelnököt.

Még egy fontos észrevétel a tudósítótól: Liz Truss távozásának hírére erősödött a font a dollárral szemben, vagyis a piacok pozitívan értékelik a miniszterelnök lemondását.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×