Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány takarékossági okokból szüntette meg az általános hadkötelezettséget. Annak újbóli bevezetése azóta is napirenden van, különös tekintettel az orosz–ukrán háborúra, az ország növekvő fenyegetettségére és NATO-kötelezettségeinek teljesítésére.

Egész Európában napirenden van a téma: Horvátország kötelező sorkatonaságot vezet be, a franciák már döntöttek az önkéntes sorozásról, és az olaszok is valami hasonlót terveznek.

Németországban a Merz-kormány májusi hivatalba lépése óta a vita még élesebbé vált. Míg a konzervatívok a hadkötelezettség visszaállítását sürgették, a szociáldemokraták Boris Pistorius védelmi miniszterrel az élen kitartottak az önkéntesség mellett.

Mivel a katonai szolgálat jövőjével kapcsolatos új törvényt a koalíció 2026-tól kívánná életbe léptetni,

a német kormánypártok az önkéntesség némileg „felvizezett” formájában állapodtak meg.

Ennek lényege, hogy a sorkatonai szolgálat teljesítését illetően marad az önkéntesség, ugyanakkor a német hadseregnek fel kell készülnie az esetleges vészhelyzetek támasztotta igényekre. Ami a Bundeswehr létszámát illeti, ez a jelenlegi 180 ezer főhöz képest előzetes becslések szerint 40-60 ezer fő behívását jelenthetné.

Ennek megfelelően a koalíciós pártok a tervezetben azt irányozták elő, hogy

a 18. évüket betöltött, a katonai szolgálatra orvosi vizsgálat nyomán alkalmasnak vélt fiatal férfiakat kötelezően nyilvántartásba veszik, és vészhelyzet esetén közülük „válogathatnának”.

Nőkre ez nem kötelező. Ma senki nem tudja biztosan megjósolni, hogy milyen lesz a biztonsági helyzet az elkövetkező néhány évben – hangzott az ezzel kapcsolatos érvelés.

A tervezet rendkívüli tiltakozást váltott ki, elsősorban az érintett fiatalok körében. A hírek szerint kilencven német város iskolai diákjait péntekre „sztrájkra” szólították fel a sorkatonai szolgálat ellen. A Bundestag ugyanis ezen a napon napirendre tűzi a törvényjavaslatot. A sajátos tüntetést az ifjúsági és diákszervezeteket tömörítő Szövetségi Diákkonferencia szervezte „Iskolai sztrájk a sorkatonai szolgálat ellen” címmel.

A megmozdulás hírére a politikusok még nem reagáltak, ugyanakkor a Német Tanárszövetség az országos tiltakozás ellen foglalt állást. A szövetség a diákokat az igazolatlan hiányzások következményeivel fenyegette meg.

Az RND közszolgálati médium idézte a szövetség elnökét, aki erre az esetre fegyelmi intézkedéseket helyezett kilátásba. „Bárki, aki a sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen kíván tüntetni, az iskolaidőn kívül bármikor megteheti” – jelentette ki.

Az üzenetre válaszolt a Szövetségi Diákkonferencia főtitkára, aki arra szólította fel az iskolákat, hogy a tervezett tüntetések idejére mentsék fel a diákokat az órákról. A nyilvános véleménynyilvánításhoz való jog a demokrácia alapvető eleme – hangsúlyozta a főtitkár, utalva arra, hogy a szövetség egyúttal ragaszkodik az alkotmányos gyülekezési szabadsághoz való joghoz.

A Die Welt szó szerint ismertette a diákszervezet ezzel kapcsolatos felhívását.

„Nemet mondunk a hadkötelezettségre, nemet mondunk minden kényszerszolgálatra. Ha nem vagyunk elegen, előbb jön a sorsolás, azután a kötelező szolgálat. Ez azt jelentené, hogy nekünk kellene Németországot háborúba vezetni” – hangsúlyozta többek között a felhívás, felszólítva a diákokat, hogy pénteken ne menjenek iskolába.

„Követeljük, hogy a milliárdokat ne fegyverekre, hanem az oktatásra, a jobb képzésre, a klímavédelemre és a mi jövőnkre fordítsák” – szólított fel a nyilatkozat.