Infostart.hu
eur:
394.77
usd:
343.51
bux:
119845.44
2026. március 23. hétfő Emőke
Az orosz elnöki sajtószolgálat által közzétett felvételen Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tesz az orosz hadsereg Nyugati Csoportjának egyik parancsnoki állomásán egy meg nem nevezett helyszínen 2025. november 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin: „Bármi áron elfoglaljuk a Donbaszt"

Az orosz elnök csütörtökön kezdődő indiai látogatása előtt adott interjút a India Today című lapnak, és két orosz állami hírügynökség máris leközölt belőle néhány részletet.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az önkényesen kikiáltott Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok” területeit „mindenképpen felszabadítják.” Ezzel újból megerősítette azt az érvelését, amellyel a háború megindítását már korábban is indokolta.

Szerint Oroszország vagy erőszakkal fogja elfoglalni a területeket, vagy az ukrán csapatok kivonulnak onnan. „Minden ebbe az irányba halad” – olvasható a TASzSz orosz hírügynökség kivonatában. Megismételte azt a korábbi állítását is, hogy a megszállt régiók lakói „a függetlenségre szavaztak”.

Egyuttal ismét azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem nem hajlandó elfogadni a voksolás eredményeit.

„Az emberek nem akarnak veletek együtt élni... vonjátok vissza a csapataitokat, és nem lesz harc" - hangoztatta az orosz elnök, Majd még hozzátette: „de az ukránok inkább harcolni akartak, így saját magukat hozták ebbe a mostani helyzetbe” – idézte Putyin kijelentéseit a moszkvai RIA Novosztyi.

Az indiai újságnak nyilatkozva, Vlagyimir Putyin említést tett az amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal és Trump vejével, Jared Kushnerrel folytatott tárgyalásairól is. Ezekről röviden csak annyit mondott, hogy „szükségesek és hasznosak” voltak. Annyit még elárult, hogy a találkozó öt órán át tartott, mert mindkét fél átnézte Washington béke javaslatainak „minden pontját”. Említést tett arról is, hogy még a Trump féle elképzelések alapján is Oroszország kaphatná a Luhanszk és Donyeck régiók alkotta Donbaszt. Ezzel kapcsolatban a Kyiv Post című angol nyelvű ukrán újság arra emlékeztet, hogy

az amerikai elnöknek ezt az elképzelését Ukrajna az első pillanattól kezdve elutasította.

Az interjúban szó volt arról is, hogy Oroszország szeretne-e újra csatlakozni a világ legfejlettebb országait tömörítő G8 csoporthoz. Putyin elnök erre egyértelmű nemmel válaszolt. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy már az orosz tagság felfüggesztése előtt is Moszkva csökkentette a részvételét a szervezetben. „Nem igazán értem, mi olyan nagyszerű benne?” – mondta az orosz államfő. Ugyanakkor elismerte, hogy a G8 a globális megbeszélések „fontos platformja”.

Címlapról ajánljuk
Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

A budapesti 13. egyéni választókerületben a fideszes Németh Balázs parlamenti frakciószóvivő és a tiszás Müller Anna ellen a DK-s Barkóczi Balázs próbálja megvédeni mandátumát az áprilisi országgyűlési választásokon. Herczeg Sándor politológus szerint ebben a kampányban a helyi problémák sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint az országos problémák, és különösen Budapesten sokat számít, hogy milyen pártszínekben indulnak az egyéni jelöltek.

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×