A visszalépést tartalmazó cselekvési program 110 oldalas dokumentumában ugyanakkor nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe is: a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése.

A tervezet nem szab határidőt a saját kibocsátású skót font meghonosításának. A dokumentum alapján erre "a megfelelő időpontban" kerülhet sor, és a skót parlament feladata lenne e "megfelelő időpont" kritériumainak meghatározása.

A tervezett schengeni csatlakozással a skót EU-tagság szélesebb körű lenne, mint a csaknem három éve megszűnt brit uniós tagság, az Egyesült Királyság ugyanis soha nem lépett be a schengeni övezetbe.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a tervezetet ismertető edinburgh-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette: Skócia az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság kölcsönös akadálymentes utazást biztosító, évtizedek óta fennálló megállapodásának, a Common Travel Area, CTA-nak is részese maradna, vagyis

"teljes képtelenség" arról beszélni, hogy útlevélre lesz szükség például a skót-angol határon.

A dokumentum hangsúlyozza: az EU-csatlakozással ismét lehetővé válna a skótok számára a letelepedés, a munkavállalás és a tanulás az Európai Unió 27 többi országában.

Kérdés ugyanakkor, hogy a brit kormány Skócia schengeni tagsága esetén lehetővé teszi-e a skót tagság fennmaradását a CTA-n belül. Schengenhez ugyanis Írország sem csatlakozott, nem kis részben éppen azért, hogy részese maradhasson a különböző formákban csaknem száz éve létező CTA-megállapodásnak.

Brexit

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A brit kormány azóta új, pontozásos kritériumrendszerre alapuló bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási kérelmeinek elbírálása között.

• Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
• Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-referendumon a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.

A skót miniszterelnök többször kifejtette azt a véleményét is, hogy

Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba.

A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e a függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.

A legfőbb brit jogi fórum várhatóan néhány hónapon belül meghozza végzését ebben a kérdésben.

Nicola Sturgeon egy hete, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Aberdeenben rendezett éves kongresszusának zárónapján bejelentette: ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburgh-i parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására, az újabb függetlenségi népszavazást 2023. október 19-én megtartják.