Infostart.hu
eur:
362.36
usd:
317.09
bux:
0
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Orbán Viktor miniszterelnök beszél, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel közös sajtónyilatkozatot tesznek megbeszélésüket követően a Karmelita kolostorban 2024. november 20-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor a bérmegállapodás aláírásán: 700 ezer munkavállalót érint az egyezség

A munkaadói és munkavállalói oldal megállapodott a 2026. január 1-jétől érvényes új minimálbérről és garantált bérminimumról, azok így jelentősen, 11, illetve 7 százalékkal emelkednek. Az ezt rögzítő dokumentumot csütörtök délelőtt írták alá a Karmelitában. Orbán Viktor bejelentette: 35 ezer vendégmunkást engednek be, így is marad 30 ezer szabad álláshely az országban.

A munkaadók és a munkavállalók bérmegállapodásának aláírására érkeztek az érdekelt felek a Karmelitába, ahol

  • a 11 százalékos minimálbér-emelésről és
  • a 7 százalékos garantáltbérminimum-növekedést

szentesítették.

Erről előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök előzőleg már bejelentést is tett a Facebookon, mint arról az Infostart is beszámolt.

A miniszterelnök az aláírás alkalmával megköszönte a megállapodás létrejöttét.

„A mi nagy tervünk az, hogy Magyarország egy munkaalapú társadalom legyen. A történelem annyiban játszik szerepet, hogy miután elvették a természeti erőforrásokat, csak az számít, amit az ember az izomerejével vagy a szellemi tevékenységével megteremt” – fogalmazott a kormányfő.

Emiatt olyan nemzeteket is meg lehet előzni a versenyben, akik jobb pozícióból indulnak.

Ehhez persze szerinte kell egy megfelelő életfilozófia és egy jó gazdaságpolitika is.

Kiemelte, egymillió új ember lépett be a munkaerőpiacra az elmúlt 15 évben, gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatást, sőt

65 ezer betöltetlen álláshely van, erre 35 ezer vendégmunkást engednek be, így marad 30 ezer fős mozgástere a kormánynak.

Megjegyezte, folyamatos a bérnyomás, de „a piac méri meg, hogy a munka mennyit ér”, de ebben az esetben sem a kormány határozza meg a minimálbért, ehhez tartani is kívánja magát kormányfőként.

„Ezt a kérdést a munkaadók és a munkavállalók tudják megbeszélni egymással” – fejtegette. A rémálmai közé tartozik, hogy a munkavállalók és a munkáltatók nem tudnak megállapodni, ilyenkor van joga lépni a kormánynak, de ezzel az eszközzel nem szeretne élni a jövőben sem.

Elmondta még, a háború blokkolja a gazdasági növekedést.

Orbán Viktor emlékeztetett: a mostani megállapodás módosítás is, hiszen a korábbi, 2024-es, 3 éves bérmegállapodást felül kellett írni, a mostani egyezséggel ez is sikerült.

Aláhúzta, a szociális és a kulturális szférában egyéb béremelkedések is történnek, nem beszélve az adócsökkentésről.

A számok nyelvén: 2026. január 1-től

  • 322 800 forint lesz a minimálbér és
  • 373 200 forint a garantált bérminimum,

700 ezer munkavállalót érint a mostani megállapodás.

Minimálbér-növekedésben, mint rámutatott, a 15 év EU-átlagának háromszorosát hozta a magyar kormány, 2010-ben 73 ezer forint volt a minimálbér, 89 ezer forint a garantált bérminimum.

Aláírók

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke az aláírás alkalmával kiemelte, hogy a minimálbér-emelés milyen hatással lehet a fizetések általános emelkedésére.

„A megállapodás megkötésekor figyelembe vettük, hogy a minimálbér nagy mértékben szociális elemeket tartalmaz, ezért vállaltunk egy komoly, 11 százalékos emelést, amely egyben a jövőre várhatóan 6-7 százalékos reálbér-növekedést indukál a legkisebb keresetűeknél, és jelentős lépés a bérfelzárkóztatásban. A garantált bérminimum is 7 százalékkal nő, ez is 3 százalék körüli reálbér-növekedést eredményez a szakképzett, legalacsonyabb bért kereső dolgozóknál” – mondta.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a béremelés segíthet a munkaerő megtartásában is.

Szerinte a 11 százalékos növelés érdemben növel a legalacsonyabb béren, a garantált bérminimum 7 százalékos emelése pedig nagyobb létszámot érint, sok fiatal érintettje van, ettől azt reméli, ezekkel a számokkal jövőre is tartható a magyar bérfelzárkózás, meg lehet vele akadályozni a munkaerő eláramlását az ágazatokból, vagy akár az országból is.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Seremet Sándor az Arénában: Oroszországról homlokegyenest ellenkező dolgokat gondolnak egyszerre

Hol azt gondolják és írják, hogy Oroszország már az összeomlás szélén áll, hol pedig azt, hogy bármikor megtámadhatja a NATO-t, lerohanhatja a Baltikumot. Az orosz parlament szerepe formális, a valódi döntések az elnöki hivatalban születnek, az orosz vezetés a választásokkal a rendszer stabilitását és a helyi vezetők mozgósítási képességét is felméri – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter feljelentést tesz a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett karaktergyilkosság során a „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Tisza-kormány: apad a Tisza a Medián szerint, Magyar Péter a mentelmi joga felfüggesztését kérte

Tisza-kormány: apad a Tisza a Medián szerint, Magyar Péter a mentelmi joga felfüggesztését kérte

A Medián friss felmérése szerint a biztos szavazók körében 4 százalékponttal csökkent a Tisza Párt támogatottsága a nyár közepe óta, a Fideszé pedig ugyanennyivel nőtt. A kormánypárt azonban így is 64–27 arányban vezet. Kedden Magyar Péter maga kérte az Országgyűléstől mentelmi joga felfüggesztését, miután az ügyészség az ő, valamint Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. A Tisza-frakció elutasította Baka András legfőbbügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, az államfő azonban kitart mellette. Gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, a parlament pedig megválasztotta a Médiatanács új elnökét, Polyák Gábort. A szerdai kormányzati fejleményekről percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×