Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-án, az orosz helyhatósági választások napján. Oroszországban 16 régió vezetőjét, 13 regionális törvényhozás képviselőit, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőit és 3 központ vezetőjét választják meg, emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartanak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nemzetközi jogász: az ukrajnai népszavazások jogsértők

Tovább mélyíthetik az ukrajnai konfliktust az oroszok által megszállt területeken tervezett referendumok – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

A nemzetközi jog alapján ezeknek a területeknek Ukrajna joghatósága alatt kellene állniuk, jelenleg azonban az ország területi egységét sértő, fegyveres konfliktus miatt kerültek ki az ukrán állam fennhatósága alól. Az így kialakult helyzetet azonban sem a nemzetközi jog, sem pedig a nemzetközi közösség nem ismeri el. Emiatt nem is lehet legitim módon népszavazást tartani ezeken a területeken. Törvényes módon csak az ukrán állam szabályai, illetve Kijev fennhatósága alatt lehetne referendumot rendezni – mondta Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense

A nemzetközi jogász említett egy legális lehetőséget a népszavazás megtartására: ha a referendumról Ukrajna és Oroszország között születne nemzetközi szerződés, hogy a vitatott státusú területek hovatartozásáról népszavazáson kell dönteni. De erről nincs szó, mint ahogy arról sem, hogy a vitatott területek sorsáról valamilyen nemzetközi döntés született volna. Például az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozhatna egy referendum kiírásáról.

"Ezért ez a népszavazási kezdeményezés egyértelműen jogellenes és nem legitim.

Ilyenformán sem a nemzetközi közösség, sem pedig Ukrajna nem fogja az eredményeket elfogadni" – hangsúlyozta Vizi Balázs.

A jogi szakértő úgy ítéli meg, hogy a népszavazás megrendezése csak tovább mélyítheti az ukrajnai konfliktust. Szerinte ugyanis Oroszország kész tények elé akarja állítani a nemzetközi közösséget, mert egy, a háború lezárását célzó béketárgyaláson azzal érvelhet, hogy ezeknek a területeknek a hovatartozásáról már született döntés. Mivel pedig Moszkva saját területének tekintené ezeket a vidékeket, nyilván azt sem engedné, hogy a hovatartozásuk kérdése szerepeljen egy béketárgyalás napirendjén.

Ezzel az oroszok olyan mély szakadékot teremthetnek a két állam között, amely hosszú távon lehetetlenné tehet egy tartós és nemzetközi szerződésben rögzített békemegállapodását – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×