INFORÁDIÓ
2022. december 1. csütörtök
Elza

oroszország

ukrajna

népszavazás

bendarzsevszkíj anton

Szavazólapok egy orosz címerrel ellátott urnában az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazáson a Krím félszigeti Szevasztopolban 2022. szeptember 23-án. A referendum szeptember 27-ig tart a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint az orosz megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja ukrán megyék hovatartozásáról.

Bendarzsevszkij Anton: a manipulált népszavazás új helyzetet teremt a háborúban

Infostart / InfoRádió - Farkas Dávid

Pénteken kezdődött az ötnapos népszavazás az ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki területen, illetve Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került részein. A legfrissebb fejleményekről Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértőt, a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját kérdeztük.

Moszkva vasárnap este kimondta: három területen már érvényes a referendum, miután a részvétel Zaporizzsjában a 67, Donyeckben a 76 és Luhansz területén pedig a 77 százalékot is meghaladta – mondta Bendarzsevszkij Anton. A posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, hogy az oroszok által szervezett referendum semmilyen jogi norma alapján nem nevezhető megfelelőnek, így elsősorban csak azt az érdeket szolgálja, hogy Oroszország annektálja Ukrajna mintegy 15 százalékát, ami nagyjából egy magyarországnyi terület, kilencmilliós – háború előtti – lakossággal.

Hírügynökségi jelentések szerint a területen maradt lakosokra komoly nyomást gyakorolnak az oroszok erők – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Manipulációra adhat lehetőséget, hogy bár a referendum hivatalosan szeptember 23-tól 27-ig tart, a szavazóhelyiségeket – a biztonságra hivatkozva – csak a keddi napon lehet majd felkeresni, addig házról házra járnak a szavazatszedő bizottság tagjai.

„Nyilván senki sem fogja tudni leellenőrizni, hogy pontosan kik adták le a voksukat. A valóban ott élők, vagy bárki más” – fűzte hozzá Bendarzsevszkij Anton, utalva az olyan hírekre, amelyek szerint a Krím-félszigetről is hoztak már szavazókat a herszoni és a zaporizzsjai területekre.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani népszavazás gondolata nem új keletű, a háború kezdete óta folyamatosan napirenden volt, hogy egy referendumot követően „független népköztársaságokat” hozzanak létre – a donyecki és luhanszki mintájára – Zaporizzsja és Herszon esetében is. Eddig viszont úgy tűnt, Moszkva nem lesz képes megszervezni jogilag, és nincs is mögötte lakossági támogatás sem, „így most

erőszakosan próbálkoznak, semmilyen jogi külcsínt be nem tartva.”

Bendarzsevszkij Anton szerint a referendum eredménye révén Moszkva magyarázattal tud szolgálni, hogy miért van szükség a területek bekebelezésére. Másrészt ezzel meg tudja indokolni a múlt héten bejelentett mozgósítást is, mondván, innentől kezdve a saját területeik megvédéséhez van szükség a legalább 300 ezer ember behívására.

Bendarzsevszkij Anton szerint ha kevésbé „pofátlan” az orosz vezetés, akkor 50-60 százalék közötti eredményeket fognak végül „berajzolni”, de inkább 80-90 százalékos eredmények várhatók. Lehetséges azonban, hogy bizonyos területeken, például a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban” a lakosság valóban nagy aránnyal szavaz majd a csatlakozásra, mert az számukra lehetőség, hogy valamiféle jogi státuszt kapjanak, miután az eddigi befagyasztott konfliktusban egy senki által el nem ismert helyzetben lebegtek, "de ez a területeknek csak egy nagyon kis részét jelenti”.

Az orosz belpolitikában egy magas eredmény azt jelezheti Putyin ellenfeleinek, az elégedetlenkedőknek, hogy az elnök politikája működik, és a megszállt ukrán területek lakossága Oroszország mellett áll – magyarázta a szakmai igazgató.

Hetek óta benne van a légkörben a nukleáris fenyegetés – különösen Vlagyimir Putyin múltheti beszéde után. Azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire reális ebben a helyzetben, Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott: eddig nem volt túl sok realitása, hiszen az orosz katonai doktrína szerint sem lehetett volna alkalmazni, amely erre két lehetőséget hagy nyitva:

  • ha orosz területeket éri agresszió, akár konvencionális, akár nem hagyományos eszközökkel, vagy
  • ha olyan támadás éri Oroszországot, ami miatt az orosz államiság kerül veszélybe,

Most viszont a hónap végéig várhatóan Moszkva el fogja fogadni a négy terület annexióját, ahol jelenleg is katonai műveletek folynak, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Oroszország akár nukleáris csapást mérjen az ukrán hadseregre, legyen szó stratégiai, akár taktikai töltetről. Megjegyezte, már önmagában az a tény is elégséges lehet egy orosz támadásra, hogy az ukránok bizonyos területeket kontrollálnak, hiszen a négy (referendumot tartó) terület egyikét sem uralják teljes egészében az orosz erők. Orosz logikába átfordítva: miután a területeket becsatlakoztatták Oroszországhoz, azt fogják mondani, hogy „Ukrajna tartja megszállás alatt a mi területeinket”, onnantól kezdve pedig a nukleáris csapás is lehetővé van téve az orosz hadsereg számára.

Orosz mozgósítás: Putyin újfajta háborúra készül. Mit érhet el? Erről is beszélt Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában:

Nyitókép: MTI/EPA

Kapcsolódó hang

Bendarzsevszkij Anton: a manipulált népszavazás új helyzetet teremt a háborúban
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018