Ötszáz államfő és egyéb kiemelt vendég érkezik a királynő szeptember 19-i temetésére Londonba: Oroszország, Fehéroroszország és Mianmar kivételével minden olyan országba küldtek meghívót, amellyel Nagy-Britannia diplomáciai kapcsolatban áll - írja a The Guardian.

Az iráni elnököt ugyan nem hívták meg, de nagykövetét megkérték arra, hogy vegyen részt a temetésen. Iránnak jelenleg nincs az országba kinevezett nagykövete, de a megbízott nagykövetet, Seyed Hosseini ügyvivőt delegálhatják az eseményre. Viszont a teheráni kormány nem küldött formális részvétnyilvánítást Londonba, és a keményvonalas állami sajtó is arra figyelmeztette az irániakat, hogy ne fejezzék ki együttérzésüket a brit nép iránt.

Az ENSZ közgyűlése is szempont

Az időzítésben azt is figyelembe kellett venni, hogy a temetésre utazó több vezető a tervek szerint másnap személyesen szólal fel az ENSZ New York-i közgyűlésén: nekik

időt kellett hagyni arra, hogy átrepüljenek az Atlanti-óceánon.

A Világszervezetben Emmanuel Macron és Joe Biden is felszólal majd, az ő távozásuk tehát sietős lesz. Viszont néhány esetben a temetésen részt vevő államfő nem az a politikus, akinek az ENSZ-ben kell beszédet mondania.

Ausztrália, a Nemzetközösség több másik, kisebb államának felajánlotta, hogy vezetőik csütörtök este üljenek fel arra a gépre, amely Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök utazik Londonba. A lehetőség nyitva állhat Fidzsi, Kiribati, Nauru, Pápua Új-Guinea, Szamoa, a Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu és Vanuatu képviselője előtt is.

Churchill temetése óta nem volt ekkora felhajtás

A brit külügyminisztérium 300 fős stábot bízott meg azzal, hogy a királynő temetését intézze. A szervezésben a biztonság, a diplomácia, a protokoll és a logisztika szempontjai keverednek a határidő pedig nagyon rövid. Winston Churchill 1965-ös állami temetése óta nem álltak ekkora feladat előtt az ország diplomatái.

A Külügyminisztérium, a rendőrséggel konzultálva, végül engedélyezte, hogy a korábbinál több külföldi vendég, saját járművén érkezzen a Westminster-apátságba.

A ceremónia kapcsán felmerülhet annak a kérdése is, hogy az mennyiben nyújt majd lehetőséget "temetési diplomáciára": Harold Wilson brit miniszterelnök például épp Churchill temetését kihasználva kért találkozót Charles de Gaulle francia elnöktől, megtörve a jeget a két ország közt. Jelenleg ilyesmire senki sem számít, bár az ukrán helyzet miatt lehetne szó erről is.

Macron tárgyalásai lehetnek a legérdekesebbek

Leginkább Emmanuel Macront érdemes majd ebből a szempontból figyelni, aki új korszakot nyithat a brit-francia diplomáciai kapcsolatokban, mivel Párizsban megbízhatatlannak tartották Boris Jonhsont. Macron ugyanakkor a brit konzervatívok szemében nagyot nőtt a királynő halála kapcsán tett érzelmes nyilatkozatával.

"Bármilyen irányzatot is kövessen, valódi világklasszis"

- mondta egyikük.

Macron egy olyan Európai Politikai Közösség létrehozását javasolta, amelybe évente legalább kétszer meghívnák az EU-n kívüli országokat, hogy megvitassák az olyan kérdéseket, mint a védelem és a külkapcsolatok. Az új miniszterelnök, Liz Truss számára kulcsfontosságú döntés lesz, hogy elfogadja-e az Európai Tanács októberi ülésére szóló meghívást. Az új francia külügyminiszter, Catherine Colonna hétfőn egyeztetett James Cleverly külügyminiszterrel. Dícsérte a konstruktív megbeszélést, amin szó volt Irán és Ukrajna meghívásáról is.