eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

A béketárgyalások feltételeiről beszélt a Kreml – kemény hangon

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat - a bucsai incidenst követően - függesztették fel, miután március végén a küldöttek "elvi megállapodásra" jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció "nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot" Oroszországgal.

"Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről" - hangoztatta Usakov.

Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben

Ukrajnának el kellene ismernie "a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát".

Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a "bucsai provokációval" kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak, hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye. Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az "információs hamisítványnak" a nyugati médiában megtartott "propagandapremierje" után Kijevnek már nincs más mondanivalója.

Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni. Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető "asztanai trojka" - Irán, Oroszország és Törökország - csúcstalálkozóján -, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×