eur:
411.23
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

A béketárgyalások feltételeiről beszélt a Kreml – kemény hangon

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak.

Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat - a bucsai incidenst követően - függesztették fel, miután március végén a küldöttek "elvi megállapodásra" jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció "nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot" Oroszországgal.

"Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről" - hangoztatta Usakov.

Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben

Ukrajnának el kellene ismernie "a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát".

Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a "bucsai provokációval" kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak, hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye. Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az "információs hamisítványnak" a nyugati médiában megtartott "propagandapremierje" után Kijevnek már nincs más mondanivalója.

Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni. Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető "asztanai trojka" - Irán, Oroszország és Törökország - csúcstalálkozóján -, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×