Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
335.36
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sajtóértekezletet tart, miután tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterel Genfben 2022. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Jean-Christophe Bott

Már fél Ukrajna sem lenne elég az oroszoknak

Nem fogunk megállni a két kelet-ukrajnai megyénél - jelentette be az orosz külügyminiszter.

Szergej Lavrov az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozott. Bejelentéséről a Reuters hírügynökség alapján a portfolio.hu számolt be.

A moszkvai diplomácia vezetője szerint a "földrajzi realitások jelentősen megváltoztak" azóta, hogy az oroszok és az ukránok eredménytelen béketárgyalásokat folytattak Isztambulban március végén

Most már koránt sem csak Donyeckről és Luhanszkról van szó

– közölte Szergej Lavrov. Mint mondta, ezt a két megyét már szinte teljesen elfoglalták és most Ukrajna két dél-keleti régiója, Herszon és Zaporizzsja a célpont. Ezek egy jelentős része már orosz ellenőrzés alatt áll.

A földrajz mostanra megváltozott – emelte ki.

Az orosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy

a Nyugat "impotens dühből" szállít olyan nagy hatótávolságú fegyvereket

az ukránoknak, mint az amerikai HIMARS rakétasorozatvetők. De Szergej Lavrov úgy fogalmazott, hogy ezek csak arra jók, hogy Volodimir Zelenszkij, vagy "aki a helyére kerül", fenyegesse velük a két, oroszbarát, úgynevezett népköztársaságot.

Szergej Lavrov szerint Oroszország komoly veszteség nélkül tudna átállni más vásárlókra, ha Európa elállna energiahordozóinak vásárlásától. Ha pedig Európa hirtelen megváltoztatná álláspontját, és felajánlaná Oroszországnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását, akkor Moszkvának ezt nem lenne szabad elutasítania, de előbb meg kellene néznie, hogy előnyös-e a számára, és csak aztán reagálnia.

Lavrov arról is beszélt, hogy az Ukrajna elleni "különleges hadművelet" bejelentése után az "elkerülhetetlenség" érzése fogta el, az invázió megkezdése után pedig "még megkönnyebbülés" is. Utóbbit azzal magyarázta, hogy Oroszország hosszú éveken át nem tudott választ adni a Donyec-medencei és az orosz embereknek arra a kérdésére, hogy "meddig szabad megengedni a józan észnek, a népnek, a Biztonsági Tanács határozatának és a hozzá kapcsolódó, szemtelenül elszabotált dolgoknak a megcsúfolását".

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×