Infostart.hu
eur:
378.7
usd:
322.07
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidencáról, a Downing Street 10-ből 2021. augusztus 18-án. Johnson rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy megvitassák az afganisztáni helyzetet. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nyolcan jelentkeztek Boris Johnson megüresedő helyére

Van esélyes jelölt, aki végül meglepetésre nem indult.

Nyolcan jelentették be szombat estig, hogy pályáznak a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére. A legnagyobb meglepetést ugyanakkor a favoritnak tartott brit védelmi miniszter, Ben Wallace okozta azzal, hogy közölte: nem indul a vezetőválasztási versenyben.

A párt eddigi vezetője, Boris Johnson csütörtökön jelentette be távozását, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai miatt saját kormányának és pártjának magas beosztású képviselői is folyamatosan követelték lemondását.

Távozásával megszűnik miniszterelnöki tisztsége is, de Johnson bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait.

Szombat este bejelentette indulását két volt egészségügyi miniszter, Sajid Javid és Jeremi Hunt.

Ezzel nyolcra bővült a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók száma.

A legismertebbek közé tartozik Javid és Hunt mellett Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Javiddal együtt a héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. Javid és Sunak távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

Szombaton bejelentette indulási szándékát Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár, Grant Shapps közlekedési miniszter és Nadhim Zahawi pénzügyminiszter is. Zahawit Johnson alig két napja nevezte ki Rishi Sunak helyére.

Előző nap Sunak, valamint Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb képviselője is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben.

Általános várakozás szerint hamarosan Liz Truss külügyminiszter is bejelenti, hogy pályázik a vezetői tisztségre.

Nemrég még a 42 éves Sunak számított favoritnak, de ugyanazok a botrányok, amelyek Johnson népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség például - Johnsonhoz hasonlóan - őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Az utódlásért induló versengés egyértelmű új favoritjának a fogadóirodák, a közvéleménykutatók, a brit lapok és politikai elemzők egyaránt Ben Wallace védelmi minisztert tartották.

Wallace azonban szombaton a Twitter portálon bejelentette: gondos mérlegelés, valamint a kollégákkal és a családjával folytatott beszélgetések nyomán úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Konzervatív Párt vezetőjének tisztségéért folyó versengéshez.

Wallace elismerte, hogy ez nem volt könnyű döntés, közölte ugyanakkor, hogy jelenlegi munkájára, az ország biztonságának fenntartására kívánja összpontosítani figyelmét.

A szombati bejelentésig minden felmérés azt mutatta, hogy indulása esetén Wallace lett volna messze a legesélyesebb és legnépszerűbb az utódjelöltek mezőnyében.

A Konzervatív Párt jelenlegi szabályai alapján a végleges mezőny kialakulása után az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatot kezd a jelöltekről. A folyamat végén talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással a párt új vezetőjét, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×