Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Ben Wallace brit védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követően a Stefánia Palotában 2022. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Döntött a favorit, nem indul Boris Johnson helyéért

Már így is négyen jelentkeztek a toryk vezetői posztjáért.

Nem indul az eddig favoritnak tartott brit védelmi miniszter, Ben Wallace a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért kezdődő versengésben.

A párt eddigi vezetője, Boris Johnson csütörtökön jelentette be távozását, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai miatt saját kormányának és pártjának magas beosztású képviselői is folyamatosan követelték lemondását.

Távozásával megszűnik Johnson miniszterelnöki tisztsége is, de a kormányfő bejelentette, hogy utódja megválasztásáig ellátja hivatali feladatait.

Az utódlásért induló versengés egyértelmű favoritjának a fogadóirodák, a közvélemény-kutatók, a brit lapok és politikai elemzők egyaránt Ben Wallace védelmi minisztert tartották.

Wallace azonban szombaton Twitteren közzétett bejegyzésében bejelentette: gondos mérlegelés, valamint a kollégákkal és a családjával folytatott beszélgetések nyomán úgy döntött, hogy nem csatlakozik a Konzervatív Párt vezetőjének tisztségéért folyó versengéshez.

Wallace elismeri, hogy ez nem volt könnyű döntés, közölte ugyanakkor, hogy jelenlegi munkájára, az ország biztonságának fenntartására kívánja összpontosítani figyelmét.

A szombati bejelentésig minden felmérés azt mutatta, hogy indulása esetén Wallace lett volna a legesélyesebb és legnépszerűbb az utódjelöltek mezőnyében.

A legnagyobb brit közvéleménykutató intézet, a YouGov a kormányfő lemondásának bejelentése után elvégzett országos felmérésében azt mutatta ki, hogy az utódválasztási versengés lehetséges párharcaiból a különböző potenciális párosításokat modellezve minden esetben Wallace került volna ki győztesen, jelentős szavazatelőnnyel.

Szombatig négyen jelezték hivatalosan, hogy pályáznak a Konzervatív Párt vezetői tisztségére.

A legismertebb közülük Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, aki Sajid Javid volt egészségügyi miniszterrel együtt a héten lemondott, tiltakozásul a Johnson körül kirobbant botrányok miatt. A két miniszter távozása indította el azt a szinte példátlan lemondási hullámot a brit kormányon belül, amely végül Boris Johnsont is távozásának bejelentésére kényszerítette.

Nemrég még a 42 éves Sunak számított favoritnak a Konzervatív Párt következő vezetőjének személyéről folyó találgatásokban, de ugyanazok a botrányok, amelyek Johnson népszerűségét kikezdték, az ő támogatottságát is megtépázták.

A londoni rendőrség - Johnsonhoz hasonlóan - őt is megbírságolta a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások megsértése miatt.

Mindemellett az utóbbi hetekben olyan sajtóértesülések is megjelentek, amelyek szerint Sunak indiai állampolgárságú felesége, aki jómódú részvénybefektető, egy jogi lehetőséget kihasználva az elmúlt években nem fizetett Nagy-Britanniában jövedelemadót külföldi befektetéseinek hozadéka után.

Szombaton bejelentette indulási szándékát Kemi Badenoch volt esélyegyenlőségi államtitkár, előző nap pedig Suella Braverman, a brit kormány jogi főtanácsadója és Tom Tugendhat, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke, a Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb képviselője is közölte, hogy indul a vezetőválasztási versengésben.

A jelenlegi szabályozás alapján a mezőny kialakulása után az alsóházi konzervatív frakció szavazássorozatot kezd a jelöltekről. A folyamat végén talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással a párt új vezetőjét, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×