Annalena Baerbock és Simon Coveney a The Observer című baloldali brit hetilapban közölt, a protokollról szóló vita történetében szinte példátlanul kemény hangvételű írásában úgy fogalmaz: a mostani nehéz időszakban, amikor Oroszország kegyetlen háborút folytat Ukrajna ellen, az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának közös értékeket valló, a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartása és erősítése mellett elkötelezett partnerek módjára kell összetartania.

Sajnos azonban

a brit kormány úgy döntött, hogy nem kíván jóhiszeműen párbeszédbe bocsátkozni a problémák megoldását célzó uniós javaslatokról, és a partnerség, a dialógus helyett az egyoldalú cselekvés útját választotta

– áll a német és az ír külügyminiszter közös cikkében.

Annalena Baerbock és Simon Coveney írásának közvetlen előzményeként a brit kormány a múlt hónapban közzétette az észak-írországi protokoll módosítására kidolgozott törvénytervezetét, annak ellenére is, hogy az Európai Unió már korábban jelezte: a protokoll egyoldalú megváltoztatását a nemzetközi jog megsértésének tekintené.

A londoni külügyminisztérium 20 oldalas dokumentuma szerint a protokoll négy fő területen teremtett problémát Észak-Írországban:

• munkaigényes vámeljárásokat tett kötelezővé,
• szabályozási rendszere rugalmatlan,
• adópolitikai és költségvetési ellentmondásokat tartalmaz, és
• Észak-Írország demokratikus kormányzását is nehezíti.

A protokoll módosítására tervezett brit törvényjavaslat "fölösleges költségektől és bürokráciától mentes zöld folyosót" hozna létre azoknak az áruknak, amelyek az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.

Létrejönne ugyanakkor egy "vörös folyosó" is az Észak-Írországból az EU területére átkerülő áruk teljes körű ellenőrzésének biztosítására.

A törvénymódosítási javaslatban szerepel az a brit igény is, hogy a kétoldalú vitás kérdéseket az Európai Unió bíróságának bevonása helyett független választottbírósági eljárással lehessen rendezni.

Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között.

A brexitmegállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az unió egységes belső piacára - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.