A ciklus egyik első elfogadott törvénye, 2022. május végén, a kormány kezdeményezésére az alaptörvény tizedik módosítása volt, amely arra adott lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kormány veszélyhelyzetet hirdessen.

Két hónappal később ismét módosították a 2011-ben elfogadott alkotmányt. A Fidesz-KDNP-s képviselők által kezdeményezett módosítással rendelkeztek arról, hogy az önkormányzati választások már 2024-től egy időben legyenek az európai parlamenti képviselők megválasztásával, továbbá rögzítették azt is: a történelmi hagyományokra tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.

Tizenkettedjére, 2023 decemberében egyebek mellett azért módosították az alaptörvényt, hogy lehetővé váljon „a szuverenitás védelmét ellátó független szerv” felállítása, és az, hogy a kormány törvény helyett rendeletben szabályozhassa a magyar honvédek jogállását.

A kegyelmi ügyre adott válasz volt az alaptörvény tizenharmadik, 2024. júniusi módosítása, amellyel lehetővé vált, hogy a köztársasági elnök a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhassa egyéni kegyelmezési jogát. A módosítás azt is tartalmazta, hogy sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermekek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet.

Az alkotmány tizennegyedik, 2024. decemberi módosítása az igazságszolgáltatást érintette és egyebek mellett lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg a parlament.

Az alaptörvény tizenötödik módosítását 2025 áprilisiában fogadta el a parlament. A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztés rögzítette: az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi vagy nő lehet, továbbá azt is beleírták az alkotmányba, hogy "az anya nő, az apa férfi". Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez, és a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos - ezt is tartalmazta a tizenötödik módosítás.

A 447 elfogadott törvényjavaslatból mintegy száz nemzetközi szerződést hirdettek ki; a kormányból az Igazságügyi Minisztériumnak fogadták el a legtöbb, 68 előterjesztését, de 44 – főként fideszes – képviselő által benyújtott jogszabály-javaslatra is rábólintott a parlament.

Az ellenzéki frakciók közül egyedül a Mi Hazánknak volt olyan törvényjavaslata, amelyet elfogadott az Országgyűlés. Ez egyes választási tárgyú törvények módosításáról szólt, és visszaállította a fővárosi közgyűlés tagjainak listán történő megválasztását.

A 2022 és 2026 közötti ciklusban benyújtott költségvetési törvényjavaslatoknál három esetében megmaradtak a 2015 óta követett nyári elfogadásnál, 2024-ben, a gazdasági bizonytalanságok miatt, azonban csak decemberben hagyták jóvá a képviselők a büdzsét.

Az Országgyűlés 28 törvényjavaslatot tárgyalt kivételes, gyors törvényhozást jelentő eljárásban, amelyben a vita napján el is fogadhatják a képviselők a jogszabályt. Erre legutóbb az ukrán pénzszállítók ügyével kapcsolatos, a hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű, Magyarország területén szállított készpénz és aranyrudak kapcsán szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat esetében volt példa, amely a mostani Országgyűlés által elfogadott egyik utolsó jogszabály.

A köztársasági elnök hat törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek: hármat Novák Katalin, hármat pedig Sulyok Tamás.

Ebben a ciklusban 133 országgyűlési határozatot is jóváhagyott a parlament, ezek közel fele mentelmi ügyben született.

A négy év alatt nyolc politikai vitanapot kezdeményeztek, mindet az ellenzék, és négyet tartottak meg.

Elhangzott 521 interpelláció, 665 azonnali kérdés, 667 kérdés; írásban 9620 kérdésre – köztük több mint négyezer DK-sra – válaszoltak a minisztériumok a képviselőknek.

A 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklus az új Országgyűlés megalakulásáig tart.

Az április 12-i országgyűlési képviselő-választás után Sulyok Tamás államfő május 9-re hívta össze a 199 fős parlament alakuló ülését. Az új Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesz-KDNP-nek 52, a Mi Hazánknak hat képviselője lesz.