Miután Magyar Péter közölte: a Tisza-kormányban Vitézy Dávid lesz a közlekedési és beruházási miniszter, és egy vak honfitársunk, Kátai-Németh Vilmos vezeti majd a Szociális és Családügyi Minisztériumot, Facebook-oldalán azt is bejelentette: Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter.

Miután Magyar Péter közzétette az új miniszter nevét, Facebook-oldalára kitett egy beszélgetést is Lannert Judittal.

Az Index összefoglalója szerint Lannert Judit hangsúlyozta:

egy kutatásukból kiderült, hogy már 2010-ben nagyon leterheltek voltak a pedagógusok.

Az egyik fő munkájuk a magyar közoktatásról szóló, három évente megjelenő jelentés volt, ami segített abban, hogy a szakma a közös nyelvet és gondolkodást megtalálja.

Fontosnak tartja, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak, és szerinte ez a GDP-ben is meglátszik majd. Hozzátette, hogy amióta a PISA-mérés van, azóta mindig az első háromban vagyunk azoknál, akiknél a legnagyobb mértékben határozza meg a családi háttér a teljesítményt.

Lannert Judit arról is beszélt, hogy volt egy kompetenciamérés, ami jól működött, hasonló volt a PISÁ-hoz, és jelenleg több ilyen felmérés is van, de a gyerekek nem veszik azt már komolyan.

Gyermek és oktatásügyi miniszterként

szerinte a legkönnyebben az oktatásban résztvevők és az oktatók túlterheltségének problémáját lehetne megoldani. Kiemelte: új nemzeti alaptantervre van szükség, ami nem ilyen leszabályozó, hanem elveket és mintát ad. Szerinte kerettantervre sincs talán szükség, hiszen a szemlélet a fontos, hogy ez egy gyermekközpontú tanterv legyen.

„Úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott.

Szerinte az lenne jó az oktatásban, ha lehetne hibázni. A verseny, amire a rendszer épül, nem ad teret a kreativitásnak és a hibázási lehetőségnek.

Kutatóként fontosnak tartja a visszacsatolást és az adat vezérelt politikát, de elmondása szerint nem látták pontosan, hogy mi van a tankerületekben, meg, hogy mire használták a Kréta rendszert.

Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a „kompetenciamérés-cunamit”. Csak a 6., 8. és 10. évfolyamokban tartana felméréseket.

Kíváncsi arra, hogy miért mérték a gyerekeket az év elején és a végén is, ha nem lett semmi az adatokból. Szerinte a mérésekből csak annyit érdemes felhasználni, aminek az adataiból látnak valamit. Ezen felmérések csökkentése után jöhet a pedagógusok terhelésének csökkentése.

Úgy véli,

a pedagógusoknak és a gyerekeknek is rendelkeznie kell kritikai gondolkodással. Megjegyezte, hogy ez a szó a nemzeti alaptantervben nem is szerepel.

Azonban szerinte egy jó szakmapolitikának a halála, ha elfojtja ezeket a gondolatokat.

Mint mondta, a törvényalkotásnál vissza kellene hozni a magyarázatot, hogy miért hozták ezt a törvényt. Magyar Péter itt hozzátette, hogy Lannert Judit nyitott ajtókat dönget. Lannert elmondta, hogy

a későbbiekben teljesen átalakítják a tankerületi rendszereket is.

Kiemelte, hogy kutatások szerint a gyerekek első három életévükben érik el azt a kritikus szintet, ahol az érvelés, a fogalmazási készség kialakul. Ez az alapja annak, amit majd egész életükben használni fognak. Ezért is döbbent meg azon, amikor látta, hogy több mint 300 gyereket hagytak a kórházban.

Az a tervük, hogy lesz egy társadalompolitikai koordináció, amelyeknek együtt kell működniük ahhoz, hogy a legjobb eredményt el tudják érni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bölcsődék és óvodák eddig nem tartoztak sehova. Hangsúlyozta, hogy véleményezni lehet majd a munkájukat és tényleg kíváncsiak lesznek az iskolák problémáira.

A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.

Elmondása szerint át kell vizsgálni az egész rendszert, hogy elkerüljék a múlt hibáit. Az oktatás fenntartásához fontosnak tartja az önkormányzatiságot, de fontosnak tartja egy középfokú tervezői rendszer meglétét is.

A beszélgetésben arra is kitért, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyerekeknél korán előjönnek a hátrányok. Ezen pedig segíteni kell, ezért a pedagógusokat segítő szakembereket is oda kell rendelni, ráadásul nekik mind rendezni kell a béreiket.

A társadalmi elismertség visszaadását is fontosnak tartja, de azt is, hogy ne csak mindig a tanár legyen kiemelve, hanem az óvodapedagógusra, a bölcsödében vigyázókra is kerüljön figyelem.

Úgy véli, olyan lyukak vannak a rendszerben, amiket nem pusztán bérekkel lehet megoldani. De ha együtt tudnak működni a többi minisztériummal, akkor ez a probléma is megoldható lesz.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban elmondta, hogy az AI fontos, ugyanakkor veszélyes is. Nem szabad azonnal kitenni neki a gyereket, de meg kell neki mutatni, hogy ilyen is van és használni kell majd. Kiemelte, hogy a tanulás módszere lesz majd a fontos.

Lannert Judit a szülőkre is partnerként szeretne tekinteni miniszterként. Úgy véli, a szülők is igénylik a támogatást, ezért a minisztériumban külön ezzel is foglalkozni fognak.

A minisztériumnak a szakképzésben is lesz feladata, ugyanis teljesen szétesett az ágazat.

Eddig külön volt az általános, a közép és a felsőfokú szakképzés, most azonban újra bekerül alájuk.

Fontosnak tartja, hogy ott is kiemelt szerepet kapjon a kreativitás, és a jó pályaorientáció. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű gyerekekkel nagyon sokat el lehet érni, nem csak szeretni kell őket, hanem hinni, hogy többre is képesek. Elmondása szerint ahhoz, hogy a gyerekekkel megfelelően tudjanak dolgozni a pedagógusok, támogatásra, türelemre és időre van szükségük.

A tantervbe építenék azt is, hogy a diákok alapfokú pénzügyi képzést is kapjanak,

hogy egy kicsit az életre is neveljék őket. Meg kell szerettetni a gyerekekkel a tanulást, hogy ez egy életen át tartó attitűd legyen.

Fontosnak tartja a mozgást, de a heti öt testnevelés órát soknak tartja.

A közétkeztetés is átalakításra szorul. A cél, hogy a gyerekek egészséges ételekhez jussanak, és azokhoz is szokjanak hozzá már egészen kiskoruktól.