Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
315.97
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke (b) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde, valamivel több mint 20 ezren vettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

PDSZ: „először nem várunk el nagy dolgokat az új kormánytól, de az új miniszterrel le akarunk ülni”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az első hónapokban egyszerű, pozitív hatású, hangulatjavító lépéseket vár az új kormánytól. Nagy Erzsébet, a szervezet ügyvivője az InfoRádióban azt mondta, olyan oktatási minisztert látnának szívesen a tárca élén, aki meghallgatja a szakma képviselőinek véleményét.

Mindenekelőtt olyan lépéseket kellene megtennie az új kormánynak, amelyek nem igényelnek különösebben nagy átalakítást; nyilvánvalóan azt nem lehet elvárni, hogy néhány napon belül új jogállási törvény jöjjön létre, viszont

számos olyan intézkedést lehet tenni, amit minden további nélkül ki lehet húzni egy rendeletből vagy egy törvényből úgy, hogy nem kell hozzá semmi

– hangsúlyozta az InfoRádió megkeresésére Nagy Erzsébet, a PDSZ tanár-érdekképviselet ügyvivője.

Ilyen intézkedés lehet említése szerint például „a teljesen elhibázott és abszolút megalázó, igazságtalan továbbképzési rendszer” felszámolása, illetve az a fajta teljesítményértékelés, amit bevezettek.

„Ezt minden további nélkül meg lehet szüntetni, és ennek azért is örülne mindenki, mert olyan plusz feladatok szűnnének meg, kerülnének le a pedagógusok válláról, amivel nem lett jobb az iskolarendszer, csak igazából rosszabb lett, mert sokkal több időt kellett erre rászánni, mint amennyi egyébként az ilyen jellegű feladatokra szükséges volna, és azt nyilván az érdemi munkától kellett elvenni” – ecsetelte.

Vannak szerinte olyan jellegű dolgok még, amelyek szintén ebbe a témakörbe sorolhatók, gyakorlatilag hangulatjavító intézkedések, amivel azt látják a kollégák, hogy itt tényleg valamilyen változás jön.

„Például

az intézményi autonómia visszaadása felé egy komoly lépés, ha megszüntetik első lépésként a tankerületi központok munkáltatói jellegét,

tehát azokat a munkáltatói jogköröket, amivel rendelkeznek, ezek a jogviszony létesítése, a megszüntetése és a rendkívüli felmentésre való jog. Ezeket vissza kéne adni az iskolaigazgatóknak” – mutatott rá Nagy Erzsébet.

Ettől egyrészt az ágazati közérzet javulását várja, de

meg tudnának szűnni azok a listázások, amelyek jelen pillanatban vannak;

nagyon sok kollégát azért nem vesznek vissza, ha éppen újból tanítani szeretne, mert korábban részt vett adott esetben polgári engedetlenségben, vagy éppen nem vállalta a státusztörvény alatti foglalkoztatást. „Hiába akarják az igazgatók, nem engedi fölvenni őket a tankerületi központ” – jelezte.

További nagyon fontos kérdés a

szabad tankönyvválasztás,

amelynek biztosításával szintén jobb lenne a közérzet, és „mindenképpen a tanulók tanulási színvonalára fog nagyon pozitívan visszahatni”.

A személyi kérdéseket illetően a szakszervezet azt mondja, elfogadják a leendő miniszter személyét, de tárgyalni szeretnének fele szakmai szervezetként, és érvényesíteni akár vele szemben is az elvárásaikat, amelyek a munkavállalói oldalról jönnek.

„Mindenesetre olyan szakembert látnánk szívesen az asztal másik oldalán, aki hozzáértő. És itt a hozzáértés, a szakma egyébként a tanügyigazgatás. Jó lenne, ha olyan szakembert sikerülne találni, aki ezen a területen jártas, akivel tudunk ilyen értelemben egy nyelven beszélni, és akivel tényleg lépésről lépésre át lehet beszélni, hogy melyek azok a legfontosabb intézkedések, amelyekkel már megfelelő vágányra, jó irányba lehetne a közoktatás szekerét tolni” – fogalmazott Nagy Erzsébet.

A cikk Szabó Gergő interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×