Infostart.hu
eur:
355.95
usd:
308.74
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Video wall with small screens digital concept
Nyitókép: Vertigo3d/Getty Images

Fordulat a reklámadó ügyében

Több év szünet után 2026. július 1-jétől ismét hatályba lépett volna a reklámadó Magyarországon, amely a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintette volna. A leköszönő kormány azonban az utolsó intézkedései egyikeként módosította a szabályozást.

A korábbi tervek szerint 2026 nyarától újra alkalmazni kellett volna a reklámadót a 100 millió forint feletti reklámbevételekre, 7 és fél százalékos kulccsal. A csütörtökön megjelent Magyar Közlönyben azonban kihirdették azt a kormányrendeletet, amelyet Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök írt alá, és amely megakadályozza az adó visszavezetését.

„A 2019. július 1. napja óta 0 százalékos mértékű reklámadó 2026. július 1. napjával életbe lépne, és az jelentős többletterhet jelentene az adóalanyok számára. Tekintettel arra, hogy az évek óta zajló orosz–ukrán konfliktus negatív hatást gyakorol a hazai gazdaságra, szükséges intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a vállalkozások terhei ne emelkedjenek” – áll a rendeletben.

A rendelet célja, hogy a reklámadó mértéke 2026. június 30. napját követően is 0 százalék legyen. (...) Az Rtv. 5. §-ától, valamint 5/A. §-ától eltérően az adó mértéke 2026. július 1. napjától az adóalap 0 százaléka. Az Rtv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az Rtv. 3. § (3) és (4) bekezdését, az Rtv. 7. § (4), (5) és (7) bekezdését, valamint az Rtv. 7/B–7/E. §-át a 2026. június 30. napját követő adókötelezettségre sem kell alkalmazni. Az Rtv. 12. §-át nem kell alkalmazni. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba – idézi a kormányrendeletet az Index.

A reklámadót 2019. július 1-jével függesztették fel, miután az Európai Bizottság egyes elemeit tiltott állami támogatásnak minősítette. A leköszönő kormány 2025 őszén döntött arról, hogy az adót ismét bevezeti, azonban a mostani rendelet ezt a lépést visszavonta.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×