eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: euronews.com

Kitálalt a hírhedt orosz árnyékhadsereg korábbi zsoldosa

Először szólalt meg egy volt zsoltos a hírhedt Wagner-csoportból. A férfi az ultratitkos milícia tagja volt, amelyet Vlagyimir Putyin magánhadseregeként emlegetnek, holott Oroszországban hivatalosan nem is ismerik el a létezését.

Marat Gabidullin 48 évesen a börtönben hallott először az alakulatról. Gyilkosságért ült, emiatt az orosz hadseregben nem szolgálhatott tovább, de a zsoldosseregben a büntetett előélet nem számított.

„Többet kerestünk mint az orosz átlag, és amikor bevetésen voltunk, olyan bérünk volt, mint egy szenior menedzsernek, több mint 3 ezer euró” – idézi az Euronews a férfi szavait, aki a francia állami televíziónak nyilatkozott.

„Etikai kódexről szó sem volt, kizárólag a katonai célok számítottak. A Wagner-csoport hivatalosan nem létezik, az oroszok tudják, hogy őket soha nem vonják felelősségre az akcióikért” – fogalmazott Gabidullin.

A férfi azt is hozzátette, hogy más különítményekhez képest voltak „kiskapuk”, a parancsnokok szabad kezet kaptak, és sokkal kevésbé voltak aggályaik, mint például neki.

„Nem voltak törvények vagy morális megfontolások.

A cél mindig szentesítette az eszközt, függetlenül attól, hogy milyen veszteségekkel járt” – mondta.

A volt zsoldos könyvet írt az orosz árnyékhadseregben átéltekről. Őt 2015-ben a Donbászba, utána pedig Szíriába küldték.

Az ukrán frontokon állítólag több tucatnyian haltak meg a Wagner-csoport tagjai közül. A hivatalos orosz statisztikákban a számuk soha nem fog megjelenni.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×