Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.7
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma plenáris ülése Moszkvában 2020. január 23-án. Az alsóházban megkezdődött a Vlagyimir Putyin orosz elnök január 15-i beszédében bejelentett alkotmánymódosító javaslat vitája.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Orosz képviselő: nem ez a megfelelő pillanat a népszavazásra a luhanszki "népköztársaságban"

Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki "népköztársaság" Oroszországhoz való csatlakozásáról - jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.

"Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton" - mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.

Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki "népköztársaságnak" jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.

A két orosz honatya arra reagált, hogy Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap kijelentette, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a "népköztársaság" Oroszországhoz csatlakozásáról.

"Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni" - mondta.

Hozzátette, hogy a luhanszki lakosság túlnyomó többsége, amely az elmúlt nyolc évben az ukrán hadsereg támadásainak kitéve és gazdasági blokád körülményei között élt, kizárólag Oroszország részéről érezhetett támogatást. Úgy vélekedett, hogy a köztársaság lakosainak többsége örülne, "ha - ahogyan a Krímben mondták - visszatérhetne a hazai kikötőbe".

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én írta alá a luhanszki és a donyecki "népköztársaság" függetlenségének elismeréséről szóló rendeleteket, valamint a velük való barátságról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat. Az Állami Duma február 22-én ratifikálta a megállapodásokat. Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a luhanszki entitás területének már a 93 százaléka áll a helyi "népi milícia" ellenőrzése alatt.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×