eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) kezet fog fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával Moszkvában 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Voszkreszenszkij

Népszavazással döntenek a Aljakszandr Lukasenka hatalmát bebetonozó alkotmánymódosítáról

Fehéroroszországban vasárnap megkezdődött az alkotmánymódosításokról és kiegészítésekről szóló köztársasági népszavazás.

A központi választási bizottság tájékoztatása szerint több mint 5500 szavazóhelyiséget nyitottak meg, többek között szanatóriumokban, klinikákon, kórházakban és más egészségügyi intézményekben, ahol nem tartottak előrehozott szavazást.

Az előrehozott szavazásra február 22-e és 26-a között volt lehetőség. Ezt a jogot a szavazólistán szereplő polgárok 42,93 százaléka gyakorolta.

Több mint 6,8 millió fehérorosz állampolgár szerepelt a választói listákon. A szavazólapon egy kérdés szerepel: "Elfogadja-e a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit?".

A törvény szerint a népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a szavazati joggal rendelkező polgárok több mint fele részt vesz rajta. A szavazóhelyiségek este nyolc órakor zárnak.

A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget - ezt a korlátozást korábban Aljakszandr Lukasenka elnöksége idején törölték el -, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így

Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.

A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

A 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×