Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Boris Johnson brit miniszterelnök Janez Jansa szlovén kormányfő érkezésére vár a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2021. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Facundo Arrizabalaga

Angliában jöhet a koronavírus utáni élet

Február végéig megszűnhet Angliában a koronavírus-fertőzöttek kötelező elkülönítése - jelentette be szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a londoni alsóházban tartott rövid tájékoztatójában közölte: a csütörtökön kezdődő, február 21-ig tartó parlamenti szünet utáni első napon ismerteti részletesen, hogy a kormány új stratégiája szerint az ország hogyan tud a továbbiakban "együtt élni a koronavírussal".

Azt azonban már most bejelentette, hogy ha a jelenlegi biztató járványügyi folyamatok tartósnak bizonyulnak, várakozása szerint a kormány a még érvényben lévő utolsó hazai korlátozásokat is feloldhatja, beleértve azt a jogi kötelezettséget, amelynek alapján elkülönítésbe kell vonulniuk mindazoknak, akiknek koronavírustesztje pozitív lett.

Johnson szerint a karanténkötelezettség eltörlésére a mostani, március 24-i határidőnél egy teljes hónappal korábban lehetőség nyílhat.

A brit miniszterelnök már január végén, szintén a londoni alsóházban tartott előzetes tájékoztatásában jelezte a karanténkötelezettség közelgő megszüntetését azok esetében is, akiknek koronavírus-szűrési lelete pozitív. Johnson - akkor még a valószínűsíthető időpont megjelölése nélkül - úgy fogalmazott: hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, "ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak".

A jelenleg érvényes angliai szabályozás alapján az elkülönítési időszak alapesetben tíz nap, de a pozitív teszteredményt követő ötödik és hatodik napon el lehet végezni egy-egy koronavírus-gyorstesztet, és ha mindkét szűrés eredménye negatív, az elkülönítés a hatodik nap kezdetén befejezhető.

A legutóbbi adatok egyértelműen a nagy-britanniai koronavírus-járvány visszavonulását mutatják.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása szerint a kedd este zárult 24 órában 66 183, az utóbbi egy hétben 509 454 koronavírus-szűrési lelet bizonyult pozitívnak országszerte.

A naponta kiszűrt új fertőződések száma az év első hetében - mindenekelőtt a rendkívül fertőző omikron vírusvariáns gyors terjedése miatt - még rekordot döntött: január 4-én 218 724 új koronavírus-fertőződést azonosítottak, csaknem a 3,5-szeresét a legutóbbi 24 órában kiszűrt új fertőződések számának.

Az elmúlt egy hétben kimutatott új koronavírus-fertőződések száma 20,2 százalékkal csökkent az előző heti adathoz képest. Csökkenésnek indult a koronavírus-fertőződésből eredő, kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is: az utóbbi egy hétben 10 616 pácienst vettek fel a brit kórházak Covid-19 betegség miatt, 10,1 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×