eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit miniszterelnök Janez Jansa szlovén kormányfő érkezésére vár a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2021. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Facundo Arrizabalaga

Angliában jöhet a koronavírus utáni élet

Február végéig megszűnhet Angliában a koronavírus-fertőzöttek kötelező elkülönítése - jelentette be szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a londoni alsóházban tartott rövid tájékoztatójában közölte: a csütörtökön kezdődő, február 21-ig tartó parlamenti szünet utáni első napon ismerteti részletesen, hogy a kormány új stratégiája szerint az ország hogyan tud a továbbiakban "együtt élni a koronavírussal".

Azt azonban már most bejelentette, hogy ha a jelenlegi biztató járványügyi folyamatok tartósnak bizonyulnak, várakozása szerint a kormány a még érvényben lévő utolsó hazai korlátozásokat is feloldhatja, beleértve azt a jogi kötelezettséget, amelynek alapján elkülönítésbe kell vonulniuk mindazoknak, akiknek koronavírustesztje pozitív lett.

Johnson szerint a karanténkötelezettség eltörlésére a mostani, március 24-i határidőnél egy teljes hónappal korábban lehetőség nyílhat.

A brit miniszterelnök már január végén, szintén a londoni alsóházban tartott előzetes tájékoztatásában jelezte a karanténkötelezettség közelgő megszüntetését azok esetében is, akiknek koronavírus-szűrési lelete pozitív. Johnson - akkor még a valószínűsíthető időpont megjelölése nélkül - úgy fogalmazott: hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, "ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak".

A jelenleg érvényes angliai szabályozás alapján az elkülönítési időszak alapesetben tíz nap, de a pozitív teszteredményt követő ötödik és hatodik napon el lehet végezni egy-egy koronavírus-gyorstesztet, és ha mindkét szűrés eredménye negatív, az elkülönítés a hatodik nap kezdetén befejezhető.

A legutóbbi adatok egyértelműen a nagy-britanniai koronavírus-járvány visszavonulását mutatják.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása szerint a kedd este zárult 24 órában 66 183, az utóbbi egy hétben 509 454 koronavírus-szűrési lelet bizonyult pozitívnak országszerte.

A naponta kiszűrt új fertőződések száma az év első hetében - mindenekelőtt a rendkívül fertőző omikron vírusvariáns gyors terjedése miatt - még rekordot döntött: január 4-én 218 724 új koronavírus-fertőződést azonosítottak, csaknem a 3,5-szeresét a legutóbbi 24 órában kiszűrt új fertőződések számának.

Az elmúlt egy hétben kimutatott új koronavírus-fertőződések száma 20,2 százalékkal csökkent az előző heti adathoz képest. Csökkenésnek indult a koronavírus-fertőződésből eredő, kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is: az utóbbi egy hétben 10 616 pácienst vettek fel a brit kórházak Covid-19 betegség miatt, 10,1 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×