eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség kancellárjelöltje (b-j) a második televíziós vitájukon Berlinben 2021. szeptember 12-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat
Nyitókép: MTI/AP/DPA pool/Michael Kappeler

A németek többsége nem látná szívesen kormányon a CDU-t

Sokan bíznak a szociáldemokraták kancellárjelöltjében, Olaf Scholzban.

Szociáldemokrata vezetésű kormányt kíván a németek többsége a szövetségi parlamenti választás utáni első felmérések szerint.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek 59 százaléka tartaná jónak, ha a választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alakítana kormányt, méghozzá a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

A választók jóval kisebb része, 24 százaléka azt tartaná megfelelőnek, ha a második helyezett, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége lépne koalícióra a Zöldekkel és az FDP-vel.

Hasonló arányokat mutatott ki a másik országos köztelevízió, az ARD megbízásából végzett kutatás, amely szerint a választók 51 százaléka érzi úgy, hogy leginkább egy SPD-Zöldek-FDP kormány jelenthet politikai megújulást Németországnak. A másik variációtól, a CDU/CSU-Zöldek-FDP összetételű koalícióról a németek csupán 18 százaléka gondolja, hogy új fejezetet nyitna az ország történetében.

Mindkét felmérés szerint

a németek döntő többsége úgy látja, hogy távoznia kell a CDU elnöki tisztségéből a párt és a CSU közös kancellárjelöltjének, a választáson sikertelen Armin Laschetnek.

A ZDF adatai szerint a németek csaknem kétharmada - 63 százaléka - , az ARD kutatása alapján pedig pontosan kétharmada érzi úgy, hogy Laschetnek mennie kell.

Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz iránti megelőlegezett bizalom viszont igen erős. Az ARD felmérésében megkérdezettek 50 százaléka szerint az eddigi szövetségi pénzügyminiszter jó kancellár lenne. A ZDF kutatása szerint a németek 76 százaléka őt tenné meg Németország következő kormányfőjének.

A vasárnapi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.

A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU is a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t próbálják megnyerni koalíciós partnernek.

Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.

A kormányalakítás lehetőségeinek feltárását szolgáló megbeszélések, az úgynevezett szondázó tárgyalások pénteken kezdődtek. Elsőként a Zöldek és az FDP vezetői ültek össze. Vasárnap külön-külön az SPD-vel tárgyalnak, a CDU/CSU-val a következő héten.

A legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz és Armin Laschet tervei szerint ezúttal jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig megalakul a német szövetségi kormány.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×