Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SDP), Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség kancellárjelöltje (b-j) a második televíziós vitájukon Berlinben 2021. szeptember 12-én. Németországban szeptember 26-án tartanak parlamenti választásokat
Nyitókép: MTI/AP/DPA pool/Michael Kappeler

A németek többsége nem látná szívesen kormányon a CDU-t

Sokan bíznak a szociáldemokraták kancellárjelöltjében, Olaf Scholzban.

Szociáldemokrata vezetésű kormányt kíván a németek többsége a szövetségi parlamenti választás utáni első felmérések szerint.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek 59 százaléka tartaná jónak, ha a választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alakítana kormányt, méghozzá a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

A választók jóval kisebb része, 24 százaléka azt tartaná megfelelőnek, ha a második helyezett, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége lépne koalícióra a Zöldekkel és az FDP-vel.

Hasonló arányokat mutatott ki a másik országos köztelevízió, az ARD megbízásából végzett kutatás, amely szerint a választók 51 százaléka érzi úgy, hogy leginkább egy SPD-Zöldek-FDP kormány jelenthet politikai megújulást Németországnak. A másik variációtól, a CDU/CSU-Zöldek-FDP összetételű koalícióról a németek csupán 18 százaléka gondolja, hogy új fejezetet nyitna az ország történetében.

Mindkét felmérés szerint

a németek döntő többsége úgy látja, hogy távoznia kell a CDU elnöki tisztségéből a párt és a CSU közös kancellárjelöltjének, a választáson sikertelen Armin Laschetnek.

A ZDF adatai szerint a németek csaknem kétharmada - 63 százaléka - , az ARD kutatása alapján pedig pontosan kétharmada érzi úgy, hogy Laschetnek mennie kell.

Az SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz iránti megelőlegezett bizalom viszont igen erős. Az ARD felmérésében megkérdezettek 50 százaléka szerint az eddigi szövetségi pénzügyminiszter jó kancellár lenne. A ZDF kutatása szerint a németek 76 százaléka őt tenné meg Németország következő kormányfőjének.

A vasárnapi Bundestag-választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékával végzett az első helyen. A CDU/CSU története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban.

A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt egyikük sem szorgalmazza, ezért a szociáldemokraták és a CDU/CSU is a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik FDP-t próbálják megnyerni koalíciós partnernek.

Ez lenne az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.

A kormányalakítás lehetőségeinek feltárását szolgáló megbeszélések, az úgynevezett szondázó tárgyalások pénteken kezdődtek. Elsőként a Zöldek és az FDP vezetői ültek össze. Vasárnap külön-külön az SPD-vel tárgyalnak, a CDU/CSU-val a következő héten.

A legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz és Armin Laschet tervei szerint ezúttal jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig megalakul a német szövetségi kormány.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×