Gyévai Zoltán úgy véli, függetlenül attól, hogy végül Armin Laschet vagy Olaf Scholz lesz a német kancellár, egyikük sem fog eltávolodni az alapvetésektől, tehát lesz egyfajta kontinuitás a német politikában, azonban szerinte nagyon sok szempontból meg kell haladniuk a merkeli normatívákat. Az EU Monitor főszerkesztője megjegyezte, érdemes lesz megnézni például Franciaországot illetően, ahol elnökválasztás lesz, hogy a német–francia páros képes lesz-e újra egymásra találni. Sokan úgy gondolják, ha Emmanuel Macron marad az elnök, az újfajta dimenziót adhat a német–francia kapcsolatoknak is. De talán még fontosabb, ha a német koalíción belül sikerül zöld ágra vergődni, az már sok szempontból a német Európa-politikát is meg fogja határozni. Nem azért, mert leírják előre, hanem mert sok olyan alku várható a koalíciós tárgyalásokon, amelyek később tükrözni fogják Németország Európa-politikáját – magyarázta.

Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában arra is kitért, hogy

a papírforma alapján a lehető legrosszabb koalíció készül a magyar kormány szempontjából Berlinben,

hiszen a CDU/CSU nem avatkozik bele túlságosan a partnerei ügyeibe, amellett, hogy nagyon figyeli a gazdasági érdekeket, „amivel a magyar miniszterelnök jó érzékkel rátapintott a németek gyenge pontjára”. Tehát a német gyáripart elkényeztette, ami nagyon jól működött – magyarázta a szakértő.

Hogy ez a paradigma megmarad-e az új kormánynál, érdekes dolog – tette hozzá –, hiszen a német liberális Szabad Demokrata Párt sok szempontból szintén piacpárti, tehát fontosak számára a beruházások, ám kifejezetten kritikus a magyar kormánnyal szemben az emberi jogok, vagy a jogállamiság kérdését illetően.

A legvalószínűbb pillanatnyi forgatókönyv alapján az úgynevezett közlekedésilámpa-, tehát a szociáldemokraták, szabad demokraták és a Zöldek koalíciója fog megvalósulni, és bár a pártok között sok az eltérés, abban korábban is egy követ fújtak, hogy kifejezetten kritikusak voltak a magyarországi és a lengyelországi folyamatokkal kapcsolatban – emlékeztetett Gyévai Zoltán, aki szerint azonban

tévedés lehet azt gondolni, hogy gyökeres változás fog bekövetkezni.

Egyesek ugyanis arra hívják föl a figyelmet, hogy például Olaf Scholz, a legvalószínűbb jövendőbeli kancellár kampánya során egyetlen egy alkalommal sem került szóba a jogállaim kérdés. Minderre az is magyarázat lehet, hogy a centralista Scholz nagyon óvatos, visszafogott ember, és miután pénzügyminiszter, nagyban a gazdasági szempontok vezérlik – tette hozzá az EU Monitor főszerkesztője, aki szerint, ha például négy évvel korábban Martin Schulz tört volna élre a szociáldemokratákkal, akkor annak biztos lett volna „füstje is, lángja is”.

Gyévai Zoltán szerint nem kérdés, hogy valamilyen módon érinteniük kell a jogállamiság témáját a német koalíciós tárgyalásokon, hiszen a későbbiekben biztosan találkozni fognak a kérdéssel európai szinten. Mint megjegyezte, egyes vélemények szerint egy német–francia megállapodás keretében kellene stratégiai megállapodást hozni arra, hogy miként kezeljék azt a kihívást, amit Varsó és Budapest támaszt az Európai Unióban.