eur:
411.79
usd:
397.79
bux:
85603.81
2025. január 21. kedd Ágnes
AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás második adagjai oltáshoz előkészítve Kasza Beáta háziorvos kunszállási rendelőjében 2021. március 18-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Egyes afrikai országokban felhasználatlanul dobják ki az oltásokat

A legtöbb afrikai államban egyelőre azért harcolnak, hogy vakcinához juthassanak, mégis vannak olyan országok is, amelyekben felhasználás nélkül jár le az oltások szavatossága.

Malawiban 16 400 dózisnyi AstraZeneca vakcina áll felhasználatlanul, míg Dél-Szudánban 59 ezer adagnyi: az oltások már mind jóval túl vannak lejárati idejükön, ami április 13-án volt. Mindkét ország a védőoltások megsemmisítése mellett döntött annak ellenére, hogy a WHO azt kérte tőlük, tárolják azokat addig, míg ki nem derítik, lehet-e velük valamit kezdeni a szavatossági idő lejárta után. A vakcinákat mindkét állam adományként kapta az Afrikai Uniótól, írja a BBC.

A Kongói Demokratikus Köztársaság nagyságrendekkel nagyobb adagnyi vakcinán ül: az 1,7 millió adag AstraZeneca-oltást a COVAX szállította hozzájuk,

április végéig azonban mindössze ezer adagnyit tudtak abból felhasználni,

most pedig azt mondják, nem is tudják eloltani a megmaradt mennyiséget. Ez a vakcinamennyiség június 24-éig szavatos. Togo és Ghána kaphatja meg ennek nagy részét.

Az AstraZeneca oltása normál hűtés mellett fél évig használható fel: a Dél-afrikai Köztársaságban nagyon sok maradt meg azt követően, hogy kiderült, a védőoltás hatékonysága igen alacsony az országban felfedezett variánssal szemben. Március végén nagy mennyiséget adtak el az Afrikai Uniónak a náluk tárolt oltásból, melyet más afrikai országok kaptak meg, de közülük több állítja azt, hogy nem tudtak a nagyon közeli lejárati időről. Nigéria szomszédainak, Togónak és Ghánának adta az így kapott oltásadag egy részét arra hivatkozva, hogy képtelenek lennének időben beadni mindet. Togo és Gambia tudta csak időben felhasználni a vakcinát, míg a többi ország esetében nincsenek információk arról, hogyan tudtak gazdálkodni a hozzájuk került mennyiséggel.

Afrikában általános probléma, hogy ha oltás érkezik, nem tudnak felkészülni annak beadására.

Ennek részben pénzügyi okai vannak: védőfelszerelést és eszközöket kell beszerezni, valamint meg kell fizetni az oltást beadó egészségügyi dolgozókat is.

John Nkengasong, az afrikai járványügyi központok vezetője szerint a kontinens tudja, hogy kell oltani, de azt, hogy teljes lakosságát hogyan kellene beoltania, még nem sikerült kidolgoznia. A Kongói Demokratikus Köztársaságban mindezen túl probléma a rosszul szervezett, szegényes tömegközlekedés is.

Szakértők és politikusok a vakcinákkal kapcsolatos ellenérzéseket is a kontinens átoltását lassító tényezőként említik, de ezt a faktort nehéz számszerűsíteni. Tény ugyanakkor, hogy valamilyen mértékű oltásszkepticizmus jelen van Afrikában is, amin csak rontottak az AstraZeneca oltásának vérrögösödést okozó ritka mellékhatásával kapcsolatos híradások. Az afrikai járványügyi központok megbízásából 15 országban a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos attitűdökről készült tanulmány szerint az emberek jelentős része aggódik a vakcina biztonságossága miatt. Átlagosan a megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy nem venné fel emiatt a vakcinát - az arány az etiópiai, nigeri és tunéziai 10 százalék alatti értéktől a Kongói Demokratikus Köztársaságban tapasztalható 41 százalékig terjedt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump első döntései előre láthatók voltak, de nagy fordulatot jelentenek

Magyarics Tamás: Donald Trump első döntései előre láthatók voltak, de nagy fordulatot jelentenek

Donald Trump béketeremtő és egyesítő szeretne lenni a világban. Meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni – mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádióban az új amerikai elnök első döntéseit értékelve.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.21. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Beiktatták hivatalába Donald Trumpot - Mi történik a tőzsdéken?

Beiktatták hivatalába Donald Trumpot - Mi történik a tőzsdéken?

Donald Trump tegnapi beiktatását követően az amerikai elnök azonnal munkához látott, és több fontos intézkedést is belengetett, amik hatással lehetnek a mai piaci folyamatokra: például közölte, hogy nemzeti energetikai vészhelyzetet hirdet, amelynek célja a hazai fosszilis tüzelőanyag-termelés növelése és egyben a klímacélok háttérbe szorítása. Az euró eleinte erősödni tudott a dollárral szemben a konkrét vámintézkedések elmaradása miatt, azonban Trump kemény hangot ütött meg a kereskedelmi partnerek irányába és szankciókkal fenyegette meg Európát is, aminek hatására gyengülni kezdett az euró.  Ami a mai napot illeti: Ázsiában jó hangulatban zajlik a kereskedés, Európában azonban oldalaznak a tőzsdék. Eközben a kriptopiacon is láthatunk egy kisebb esést, mivel az előzetes várakozásokkal ellentétben Trump végül nem ejtett szót a kriptoiparról hétfői beiktatásán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×