eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Joe Biden megválasztott amerikai elnök bemutatja leendő kormányának környezet- és klímavédelmi feladatokra jelölt tisztségviselőit a delaware-i Wilmingtonban 2020. december 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Carolyn Kaster

Amerika-szakértő: Európa túlzottan várja Bident, pedig…

Elnökségének vívmányait dicsérte az amerikai nemzethez intézett búcsúbeszédében Donald Trump távozó republikánus elnök, egyúttal arra kérte az amerikaiakat, hogy imádkozzanak a hivatalba lépő új kormányzat sikeréért. Trump az utóbbi egy–két hónapban összesen több mint 140 embert részesített elnöki kegyelemben a hivatalából fakadó jogkörrel élve, magának és családtagjainak azonban végül nem adott kegyelmet előre.

Donald Trump elnöksége egészen biztos, hogy nem múlik majd el nyomtalanul, és az úgynevezett trumpizmus, vele, vagy nélküle, de jelen lesz, ahogyan azt a leköszönő elnök a búcsúbeszédében is jelezte – mondta az InfoRádiónak Magyarics Tamás.

Az Amerika-szakértő megerősítette, Trump szavaiból arra is lehet következtetni, hogy egy új párt alapítását fontolgatja, amivel szétszakíthatná a Republikánus Pártot. Az viszont, hogy megmaradjon a republikánusok kötelékében, legfeljebb akkor valósulhat meg, ha az impeachment eljárás során nem fogják elítélni, illetve egy másik alkotmánykiegészítés értelmében nem tiltják majd a hivatalviseléstől. Újabb csavar lehet a történetben, folytatta az ELTE tanára, hogy meglehetősen sok eljárás indult adó- és különböző gazdasági – vélt vagy valós – bűncselekmények gyanúja miatt ellene. Tehát ezek kimenetele

mind–mind nagyban befolyásolhatja a későbbiekben, hogy Donald Trump bent maradhat-e a politikai elitben, vagy csak kívülről lesz módja befolyásolni azt.

Magyarics Tamás megjegyezte, az amerikai belpolitika kétpólusúságát rendkívül nehéz feladat lenne megtörni. Erre ugyan voltak már korábban próbálkozások, de tartósan semmilyen formáció nem tudott megmaradni.

Mint ismert, Donald Trump viszonylag széles körű kegyelmi intézkedésekkel zárta elnökségét, azonban ez nem tekinthető kirívónak, elődjei is hasonlóképp tettek, így legfeljebb mennyiségi és minőségi különbségek lehetnek. A szakértő emlékeztetett, Bill Clinton 2001-ben például kegyelmet adott olyan pénzügyi támogatónak, aki korábban Svájcba menekültek gazdasági visszaélések miatt, így szerinte

ami kirívó lett volna, ha Trump saját magát vagy saját családtagjait részesített volna felmentésben,

de erre nem került sor. Ez komoly alkotmányos kérdéseket vethetett volna föl, adott esetben akár még ellene is hangolta volna a republikánus szenátorok egy részét is. Ezzel pedig kockáztatta volna azt, hogy meglegyen az impeachmenthez a szükséges kétharmados többség, amivel végképp kiírta volna magát a politikai életből.

180 fokos fordulat? Aligha

Az ELTE tanára Joe Biden elnöki beiktatásával kapcsolatban úgy fogalmazott: az ismert körülmények, a 200 ezer zászló a 200 ezer ember helyett, a 25 ezer fegyveres, hogy az egész ceremóniára egy hadsereg felügyel, mindez

elég súlyos kritika az amerikai demokrácia és a közállapotokat nézve.

Joe Biden beszéde várhatóan a szokásos toposzokra fog épülni, kiváltképp hangsúlyozva az egységet, miszerint „amerikaiak vagyunk, nem ellenségek”, továbbá a koronavírus elleni közös fellépés fontosságát, éls esetleg azt is, hogy Egyesült Államok nyitottabb lehet a nemzetközi együttműködésekben. Vagyis egy általános víziót fog felfesteni, összegezte Magyarics Tamás, hiszen a részletes programját februárban ismertetheti. De nem elképzelhetetlen, hogy annak egy–két elemét már ma is megemlíti, küztük a bevándorlás liberalizációját, vagy hogy tenni kíván a vagyoni és faji egyenlőtlenségek ellen.

Az Amerika-szakértő kiemelte, meglátása szerint Joe Beinden sok erőközpont között őrlődik, ezért a későbbi retorika arról fog szólni, hogy mit csinál és mit tud csinálni. Miközben nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy másfél éven belül kongresszusi választások lesznek, ahol amennyiben a demokraták elveszítik az egyik vagy másik ház fölött az irányítást, Biden úgymond félig béna kacsává válhat azzal, ha a republikánusok akadályozni tudják a törvénykezést.

Mennyi idő juthat Európára?

Magyarics Tamás szavai szerint Európában sokan sok mindent félreértelmeznek, de ez így volt már Barack Obama esetében is, akire mint messiásra vártak, aztán végül ő sem igazán törődött az öreg kontinenssel. Ugyanis

Európa már nem elsődleges „célpontja” az Egyesült Államoknak, sokkal inkább Ázsia, a csendes-óceáni térség.

Európára úgy lesz legfeljebb szüksége Joe Bidennek, hogy közösen lépjen föl vele Kínával szemben. De várhatóan az az amerika politika sem fog változni, hogy nagyobb anyagi hozzájárulást várnak a védelmi kiadásoknál, illetve a biztonsági terhek vállalásánál. Vagyis az amerikai érdekek alapvetően nem változnak – tette hozzá az ELTE tanára –, esetleg a hangnem lesz szívélyesebb, és az, hogy Biden egy egyesült európai államokat látna szívesebben, így a háttérben a föderalisztikus elképzeléseket segítheti a későbbiekben.

Keményebben léphet föl viszont Oroszországgal szemben, a nyugati érdekkörökbe tolva Ukrajnát.

„De hogy 180 fokos fordulat következne be, az túlzó.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×