Helyi idő szerint 19 óráig a belföldi választói névjegyzékben szereplő polgárok alig 29,8 százaléka adta le voksát. Négy évvel korábban - amikor rekordalacsony részvétellel zárult a voksolás - este hétig a jogosultak csaknem 37 százaléka szavazott.
A magyarlakta térségek közül Szatmár (27,1 százalék), Kovászna (28,6 százalék) és Maros megyében (29,4 százalék) is az országos átlag alatt, Hargita megyében (34,4 százalék) pedig az országos átlag felett volt a részvétel két órával az urnazárás előtt.
A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) becslése szerint a magyar szavazók a román többségnél valamivel alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz,
a négy évvel korábbi részvételhez képest viszont jelentős a lemaradás, ami a közösség parlamenti érdekérvényesítő erejét veszélyeztetheti.
Külföldön - a csaknem négymilliós román diaszpóra számára berendezett 748 szavazókörben - már szombat óta voksolnak. Külföldön, romániai idő szerint vasárnap 19 óráig, 238 ezer szavazatot adtak le, Magyarországon 1747-en szavaztak.
Az idei parlamenti választásokon tapasztalható távolmaradást a járványhelyzettel magyarázzák a hírtelevíziók által megszólaltatott szociológusok. A kijárási és gyülekezési korlátozások miatt a választási kampánynak nem sok jele volt az utcákon, a voksolás napján pedig a fertőzéstől való félelem is távol tartotta a szavazók egy részét az urnáktól, annak ellenére, hogy a hatóságok és a politikai szervezetek is egybehangzóan részvételre buzdították a polgárokat, mondván, hogy a voksolás nem növeli a fertőzés kockázatát.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva, de ezt követően is leadhatják még szavazatukat azok, akik 21 órakor sorban álltak a választókör előtt.
A hírtelevíziók helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor teszik közzé a szavazókörökből távozók nyilatkozatai alapján készített (exit poll) becslést.