Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Választópolgár szavaz Csíkszereda 21-es szavazókörzetében 2020 szeptember 27-én. Romániában ezen a napon tartják az önkormányzati választásokat, amelyen polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei elnököt és megyei tanácsosokat választanak a következő 4 évre.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Romániai választások: nem mernek szavazni a külföldön dolgozók

A külföldön élő állampolgárok előzetes szavazatainak nyilvántartásba vételével megkezdődött pénteken a romániai parlamenti választás: a választási hatóság honlapján közölt adatok szerint a levélvoksolásra feliratkozottak alig több mint fele, 21 329, külföldön élő román állampolgár küldte be szavazatát a csütörtökön éjfélkor lejárt határidő előtt.

A diaszpórában élők számára 2016-ban tették lehetővé először, hogy – előzetes regisztráció után –levélben adják le szavazatukat, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A levélvoksok száma nemcsak ahhoz képest elenyésző, hogy becslések szerint több mint négymillió román állampolgár él külföldön, hanem ahhoz képest is, hogy a román diaszpóra több ízben látványos bizonyítékát adta: nem közömbös az otthoni politikai történések iránt. A tavalyi elnökválasztás második fordulójában például minden tízedik voksot külföldön adtak le: a diaszpórában 944 ezren szavaztak, csaknem annyian, mint Bukarestben.

A bukaresti sajtó szerint a külföldön dolgozó román vendégmunkások attól tartanak, hogy nyomukba ered a román adóhatóság, ha a választási regisztráció során kiadják adataikat.

A külföldi voksolás megszervezése ezért továbbra is a külügyminisztériumra hárul, amely most – a tavalyi elnökválasztásnál valamivel kevesebb – 748 szavazókört alakított ki.

Külföldön kétnapos lesz a voksolás. Szombaton és vasárnap is leadhatják szavazatukat a külföldön élő és ezt kitelepedési útlevéllel vagy a befogadó ország tartózkodási irataival bizonyító román állampolgárok. Mindenütt helyi idő szerint 9 és 21 óra között tartanak nyitva a szavazókörök, így román idő szerint már pénteken 20 órakor megkezdődik a szavazás az új-zélandi külképviseleten.

A külföldi választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe. Az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok külföldről is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába, és adott esetben valamely hazai választókerületben járulhat hozzá egy többletmandátum megszerzéséhez.

Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.), és a Román Kulturális Intézetben (Budapest, Izsó u. 5.) két-két, Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán, illetve Biharkeresztesen a református templom melletti óvoda épületében (Damjanich u. 9.) egy-egy szavazókört alakítottak ki.

Ezekben a magyarországi lakcímet tartalmazó román áttelepedési útlevéllel lehet szavazni, illetve pótlistára iratkozhatnak fel és voksolhatnak azok is, akik a román személyazonossági iratok mellett egy magyar tartózkodási dokumentumot – lakcímkártyát, regisztrációs kártyát, (állandó) tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, személyi igazolványt – is fel tudnak mutatni.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×