Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Ortodox apáca szavaz a román elnökválasztás második fordulójában Branesti faluban 2019. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

A magyarlakta térségekben elmarad a részvétel az országos román átlagtól

A mintegy 18 millió választópolgár 4,97 százaléka szavazott országos szinten délelőtt tíz óráig.

Az erdélyi megyék többségében az országos átlagnál kisebb arányban járultak az urnákhoz a választópolgárok vasárnap délelőtt a romániai parlamenti választásokon, az első órákban a sereghajtók között voltak a székelyföldi megyék.

Délelőtt helyi idő szerint tíz óráig a belföldi választási névjegyzékben szereplő 18,2 millió választópolgár 4,97 százaléka - több mint 900 ezer választó - adta le voksát. Ez elmarad a négy évvel ezelőtti parlamenti választások első három órájában feljegyzett 5,3 százalékos részvételtől, de meghaladja a két korábbi voksolás (2008-as és 2012-es) délelőtti részvételét.

Az átlagnál magasabb, 6 százalékosat meghaladó részvételt az ország déli részén, a Duna menti Mehedinti, Olt és Teleorman megyében jegyezték fel, alacsonyabbat pedig, 3,8 százalék alatti értékeket Kovászna, Vaslui és Beszterce-Naszód megyében. A részvétel tekintetében délelőtt tíz órakor Kovászna megye volt a sereghajtó 3,5 százalékkal. Szatmár megyében a választók 4,12, Hargita megyében pedig 4,18 százaléka járult az urnákhoz.

Külföldön - ahol már szombaton megkezdődött a voksolás - romániai idő szerint 10 óráig 95 ezren szavaztak, közülük 386-an Magyarországon.

A külföldi névjegyzékben 740 ezer választópolgár szerepel.

A megyei választási bizottságok nem jeleztek még komolyabb szabálytalanságot, de több helyütt kisebb sorok alakultak ki a szavazókörök előtt, amelyekbe - a koronavírus-járvány miatt hozott egészségügyi óvintézkedések miatt - egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be.

Az időjárás főleg Erdélyben kedvez a szavazásnak: napsütéses, az évszakhoz képest enyhe az idő. A Kárpátokon kívüli térségben borús, ködös, de egyelőre csapadékmentes az időjárás.

Vasárnap a kétkamarás bukaresti parlament 312 képviselőjét és 136 szenátorát választhatja meg Románia 18,9 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba rajtuk kívül 17 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt.

A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×