eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Angela Merkel: drámai a helyzet

A német kancellár elmondta, hogy az új fertőzöttek száma hét nap alatt rendre megduplázódik, szerinte Németországra "nagyon-nagyon nehéz hónapok" várnak.

Drámai gyorsasággal terjed az új típusú koronavírus Németországban, és a járvány feltartóztatására tett intézkedések nem elégségesek – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőségi ülésén a Bild című lap beszámolója szerint.

A politikus az online értekezleten kiemelte, hogy nem sikerült megfékezni a járványt,

a napi új regisztrált fertőződések száma rendre hét nap alatt megduplázódik,

és a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó helyi egészségügyi hivatalok nem bírják a folyamatosan növekvő terhelést.

A helyzet "rendkívül dinamikus" és "drámai" – fogalmazott Angela Merkel, aláhúzva, hogy az esetszám növekedését meg kell állítani, különben "nehéz helyzet" alakulhat ki az egészségügyben.

Hasonlóan fogalmazott egy vasárnapi, ugyancsak online tanácskozáson, amelyet a tartományi törvényhozásokban működő CDU-frakciók vezetőivel tartottak. Mint mondta,

Németország "nagyon-nagyon nehéz hónapok" előtt áll,

ezért hatékonyabb intézkedésekről kell megállapodni a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányokkal.

"Ez így nem mehet tovább" - mondta a kancellár a járványlassító törekvések eddigi eredményeiről a Bild szerint.

Angela Merkel a hétfői pártvezetőségi értekezleten is kiemelte, hogy a tartományi kormányfőkkel tervezett következő, péntekre ütemezett tanácskozáson újabb, és országosan egységes intézkedéseket kell kidolgozni.

Helge Braun kancelláriaminiszter hozzátette, hogy nyáron eredményes volt a védekezés, de őszre megváltozott a helyzet, a lakosságban megmutatkozó óvatosság és aggodalom pedig alábbhagyott.

Így az intenzív osztályok előbb-utóbb megtelnek – figyelmeztetett a miniszter, aki végzettségét tekintve orvos, és 2001-től 2009-ig a giesseni egyetemi klinika aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. Hozzátette, az emberek fertőzésveszéllyel járó egymás közti fizikai kapcsolatainak csökkentése szükséges a vírus terjedése feletti ellenőrzés visszaszerzéséhez.

A SARS-Cov-2 körüli aggodalom csökkenése mellett a járvány lassítását szolgáló korlátozások elutasítottsága is megmutatkozik a lakosságban, időnként szélsőséges formában. Így például a hét végén

gyújtogatás történt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet egyik berlini épületénél.

Nem sérült meg senki és az anyagi kár sem jelentős. Ugyanakkor az eset jelzi, hogy Németországra nemcsak az alapvető fertőzéshigiéniai szabályok rendre 80 százalék körüli lakossági támogatottsága jellemző, hanem az óvintézkedések és korlátozások ugyan kisebbségi, de radikális elutasítása is.

Az RKI hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 8685 fertőződést regisztráltak, ami nagyjából a duplája az egy héttel korábbi 4325-nek.

Az új esetekkel együtt 437 866 ember szervezetében mutatták ki a kórokozót.

A vírus okozta betegséggel összefüggő halálesetek száma egy nap alatt 24-gyel nőtt, 10 056-ra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×