Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Angela Merkel, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját betöltő Németország kancellárja védőmaszkban vesz részt az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. július 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Merkel: meg kell változtatnunk Európát, ha meg akarjuk őrizni

A német kancellár az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország legfőbb prioritása, hogy Európa a korábbinál erősebben és egységesebben kerüljön ki a koronavírus okozta válságból - jelentette ki a kancellár.

"Hatalmas erőfeszítésre, közös munkára és szolidaritásra van szükség az Európa előtt álló problémák megoldásához. Meg kell változtatnunk Európát, ha meg akarjuk őrizni" - fogalmazott.

Kiemelte:

semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni.

Nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos – vélekedett

Merkel rámutatott, hogy a német uniós elnökség célkitűzései között szerepel az alapvető jogok védelme, a szolidaritás előmozdítása, a környezetvédelem, a digitalizáció felgyorsítása, valamint Európa szerepének megerősítése a világban.

Fontosnak nevezte, hogy Európa digitális téren minden más szereplőtől függetlenné váljon, s erősítse a védelmét a kibertámadásokkal szemben is.

Nagy-Britannia európai uniós kilépésével összefügésben aláhúzta, a szigetország a jövőben is fontos partnere marad az EU-nak. Németország fel kívánja gyorsítani a tárgyalásokat, hogy még az ősz folyamán megállapodás születhessen a jövőbeli kapcsolatok lezáratlan fejezeteinek tekintetében. Azonban arra is fel kell készülnie az EU-nak, hogy a december végéig tartó átmeneti időszak lezárultáig nem születik megállapodás Londonnal - figyelmeztetett.

Angela Merkel beszélt arról is, hogy a német elnökség előrelépést kívánna elérni Észak-Macedónia és adott esetben Albánia csatlakozási folyamatában is, illetve elő akarja mozdítani más nyugat-balkáni országok uniós integrációját is.

Kiemelte továbbá, Németország foglalkozni kíván a migráció kérdésével, ugyanis - szavai szerint - előrelépésre van szükség az uniós migrációs politika területén, a tagállamoknak egyetértésben kell megoldaniuk ezt a politikai és humanitárius feladatot.

Kínával összefüggésben elmondta, az EU szoros politikai és kereskedelmi kapcsolatokat tart fent a távol-keleti országgal, ugyanakkor az emberi jogokat és a jogállamiságot érintően jelentős nézetkülönbségek vannak. Noha nem tartható meg ősszel az EU-Kína csúcstalálkozó, Berlin azért fontosnak tartja, hogy a párbeszéd folytatódjon Pekinggel.

Képviselői kérdésre válaszolva a kancellár leszögezte: a német elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, és nézeteltérés van köztük azzal kapcsolatban, hogy mi történik Magyarországon. Ahogy az Európai Parlamentnek, úgy az Európai Unió Tanácsának is érdeke, hogy a közösségi pénzek oda kerüljenek, ahol azokra a legnagyobb szükség van - húzta alá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a járvány miatt a világ és benne Európa mélyebb krízisbe került, mint a 2008-as gazdasági világválság idején.

Szerinte a fellendülést csakis közös munkával lehet elindítani és fenntartani. Ehhez nyújtana segítséget az EU hétéves költségvetésére épülő, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra vonatkozó bizottsági javaslat.

Megállapodásra van szükség

Az ülés előtt arról beszélt, hogy a koronavírus okozta világjárvány következményeinek kezelésére és a gazdasági visszaesésre adható helyes válaszok megtalálására megállapodásra van szükség a hétéves európai uniós keretköltségvetésbe foglalt fenntartható eszközökről.

A kancellár szerint az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának szorosan együtt kell működnie az Európai Parlamenttel a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós alap kidolgozását és elfogadását illetően.

Németország azért választotta féléves uniós elnöksége mottójának a "Közösen. Újra erőssé tenni Európát", mert abban hisz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok közösen képesek csak megbirkózni az Európa előtt álló kihívásokkal - emelte ki a német kancellár.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke köszöntőjében azt mondta, az EP támogatja, hogy hatékony eszközök álljanak rendelkezésre a kihívások kezelésére. Ilyen a többéves keretköltségvetés és a helyreállítási alap, amelyek elősegíthetik a gazdasági és társadalmi felépülést. A parlament számára az Európai Bizottság javaslata nem végleges álláspont, hanem a munka megkezdéséhez szükség alap - húzta alá.

"Németország érti az európai szolidaritás fontosságát. Ezért bízunk abban, hogy a német uniós elnökség alatt az Európai Unió Tanácsa képes lesz reagálni az előttünk álló kihívásokra" - fogalmazott.

A német elnökség prioritásai a helyes irányba haladnak - tette hozzá az EP elnöke.

Magyar felszólalók

Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a következő hat hónapban azon témákat kell előtérbe helyezni, amelyek összekötik a tagországokat és elősegítik az EU versenyképességét.

Arra szólított fel, hogy a német elnökség szálljon síkra egy méltányos és kiegyensúlyozott költségvetés elfogadása érdekében, megerősített kohéziós politikával, a jogállamiság terén pedig emelkedjen felül a prekoncepciókon, és tegyen azért, hogy az uniós szerződések mentén egyenlő mércével lehessen csak vizsgálódni.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom képviselője hangsúlyozta, a német elnökség tehetne azért, hogy az EU-s támogatások közvetlenül a civil szervezetekhez jussanak ahelyett, hogy "azt a kormányt támogatná, amely lábbal tiporja az EU értékeit". Kijelentette, hogy a cselekvés elmaradása aláásná EU stabilitását, és újabb szöget ütne a magyar demokrácia koporsójába.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×