A tagállamoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, valamint

vissza kell fogniuk önös érdekeiket ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni az Európai Unió következő keretköltségvetéséről és a helyreállítási alapról

- jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Charles Michel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre adott válaszokat viszont meg lehet tervezni.

Rámutatott, hogy a tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően.

Elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson több vezető "húzódozott" az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására, valamint a zöld és digitális jövő felkarolására.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette: Magyarország igazságos költségvetést akar, miután ellentétes lenne a közös európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná.

"Hazánk egy tisztességes megoldást támogat"

- fogalmazott.

Később kiadott közleményében azt írta, a költségvetés jóváhagyását "az EP balliberális többsége a fejlesztési források kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának lehetőségével".

Véleménye szerint a "balliberális oldalnak" nem számítanak a gazdaságvédelem céljai és a válságból való mihamarabbi kilábalás szempontjai, csak az a fontos, hogy "rágalmak és hamis hírek alapján folyamatosan nyomás alatt tartsák a járvánnyal szemben jól védekező, a gazdaságvédelemben élen járó tagországokat, a vállalkozásoknak, gazdálkodóknak járó fejlesztési forrásokat pedig komoly mértékben csökkentsék, hogy az így elvett pénzeket például agresszív fellépésükről hírhedt nemzetközi liberális jogvédő szervezeteknek juttassák".

Párttársa, Győri Enikő kijelentette, hogy Magyarország a válságkezelésben sikeresebb volt, mint a tagországok többsége. "A magyar kormány folytatja jól időzített gazdasági intézkedéseit, amelyek a munkahelyek megőrzését célozzák. Az EU-s források elosztásában azonban nem szabad hátrányosan kezelni azokat a tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot" - tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra, hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást, továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve "házi oligarchák" kezébe kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése a tervezetbe.