2017 óta működik az Európai Ügyészség.

A 27 uniós tagállam közül mindössze

• Magyarország,
• Dánia és
• Írország

nem csatlakozott még a szervezethez. Tóth Norbert nemzetközi jogász elmondása szerint Dánia és Írország amiatt, mert a szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség mint átfogó szabályozási terület tekintetében úgynevezett opt-out joga van, nem kötelező részt venniük ezekben a kérdésekben, Magyarországnak pedig bár nincs opt-outja, de amiatt, mert megerősített együttműködésben lett létrehozva az Európai Ügyészség, megtehette, hogy ebben nem vesz részt.

„Viszont amennyiben most úgy döntünk, hogy részt akarunk venni, akkor ennek alkotmányossági akadálya van, de ez elmozdítható, ugyanis a magyar alaptörvénynek az E) cikke azt mondja, hogy az európai uniós együttműködésben felhatalmazáshoz lényegében a magyar Országgyűlés jóváhagyása kell, ráadásul az alaptörvény tartalmaz a magyar ügyészségre vonatkozóan is szabályokat, a magyar ügyészség a kizárólagos képviselője Magyarországon a vádnak, vádhatóság kizárólagosan ez az ügyészség” – mutatott rá az InfoRádió megkeresésére Tóth Norbert.

A csatlakozáshoz tehát a kizárólagossági szabályt kell módosítani kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint.

Ha az Európai Ügyészség munkájában Magyarország tehát részt vesz, ez azt fog technikailag jelenteni, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében a nyomozást és a vádhatósági feladatokat Magyarországon az Európai Ügyészség fogja ellátni.

Az ügyészek magyar ügyészek lesznek, de az Európai Ügyészséghez lesznek beosztva, a magyar nyelvet és a magyar szabályozást kell, hogy ismerjék.

Tóth Norbert azt is elmondta még, hogy 2021 óta a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség között munkamegállapodás van érvényben, tehát van kapcsolat a két szerv között most is.

Arról is beszélt, hogy az Európai Ügyészség magyar ügyészei nem utasíthatóak.

„Tehát az európai ügyészi munkakörben dolgozó, egyébként magyar ügyészeket a Legfőbb Ügyészség vagy a magyar ügyészi szervezet nem utasíthatja, csak az Európai Ügyészség. Ez lefordítva azt jelenti, hogy

amennyiben úgy látja az Európai Ügyészség, hogy az adott bűncselekményeknél magyar szervek nyomozati cselekménye szükséges, akkor a magyar rendőrséget vagy akár az ügyészi szervezetet utasíthatja ezek elvégzésére.

De inkább alapvetően egyébként a rendőrség és a NAV lehet érdekes, főleg a NAV, mert a pénzügyi bűncselekmények esetében a NAV végzi a nyomozati cselekmények nagy részét” – részletezte.

Az Európai Ügyészség azokat a feltételezett korrupciós bűncselekményeket fogja vizsgálni, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.