INFORÁDIÓ
2022. október 7. péntek
Amália

lengyelország

elnökválasztás

kampány

külföld

A lengyel elnökválasztás jelöltjeinek televíziós vitája a lengyel közszolgálati televízió varsói stúdiójában 2020. május 6-án. Balról Andrzej Duda államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, mellette Malgorzata Kidawa-Blonska, a lengyel parlamenti alsóház elnökhelyettese, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) jelöltje. Az eredetileg május 10-re kiírt lengyel elnökválasztást bizonytalan idővel elhalasztják.

Nem várt események befolyásolták a lengyel elnökválasztási kampányt

Infostart / MTI

A koronavírus-járvány átírta a kormányzat gazdasági terveit, lehetővé tette a fő ellenzéki jelölt lecserélését, a kampányra rányomta bélyegét a tavaszi aszály, majd a júniusi árvíz, és kampánytémává vált a lengyelországi amerikai katonai jelenlét várható növelése is.

A közvetlen elnökválasztás első fordulójában, június 28-án tizenegy jelölt méretteti meg magát, köztük a két fő esélyes, Andrzej Duda hivatalban lévő elnök, valamint a fő ellenzéki jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester.

Februári kampánynyitó nagygyűlésén Andrzej Duda az őt jelölő, kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt sikeres gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását ígérte. A koronavírus-járvány ellenére az államfői kampány továbbra is ezen jelszavak alatt zajlik. Az elnök mellett kampányoló kormányfő, Mateusz Morawiecki a járvány kitörése óta többször hamis dilemmának minősítette a fertőzöttek, illetve a gazdaság mentése közötti választást. "Kezdettől fogva a gazdaságot kell menteni, éppen az állampolgárok egészsége és élete érdekében" - hangoztatta Morawiecki.

A kormányfő várakozása szerint a járvány okozta gazdasági recessziót Lengyelországban dinamikus növekedés válthatja fel. Az Európai Bizottság idén 4,3 százalékos lengyelországi visszaesésre, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedésre számít. Morawiecki szerint a kormányintézkedések révén, 100 milliárd zloty (7,9 ezer milliárd forint) ráfordításával ötmillió munkahelyet mentettek meg.

Trzaskowski nem vitatta az eddigi szociálpolitikai intézkedéseket, az 500+ családtámogatási program folytatását, a PiS kormányzása alatt csökkentett nyugdíjkorhatár megőrzését ígérte. Az 500+ keretében minden gyerek után havi 500 zlotyt (mintegy 39,5 ezer forint) utal az állam a szülőknek.

A családról, a vallásról szóló mérsékelt kijelentéseivel a fő ellenzéki jelölt kerülni próbálta a választói érzelmeket kiváltó világnézeti ütközést, de megígérte a lombikbébi-program 2015-ben megszüntetett állami finanszírozásának visszaállítását és az azonos nemű párok regisztrált partnerségének bevezetését.

Tavaly tiltakozások kísérték a varsói főpolgármester által kezdeményezett úgynevezett LMBT+ (a szexuális kisebbségeket támogató) chartát, melyre Andrzej Duda idei kampányában saját, a hagyományos család védelméről szóló chartájának aláírásával válaszolt. Ebben a hivatalban lévő elnök a családpolitikai intézkedések bővítését, minden gyermek után járó 500 zloty értékű utalvány bevezetését, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családoknak járó támogatások kiterjesztését, illetve a családon belüli erőszak szigorúbb büntetését helyezte kilátásba.

Dudával szemben Trzaskowski a nagy beruházási projektek - köztük a Lódz és Varsó között építendő központi nemzetközi repülőtér - elhalasztását, az így nyert források egészségügyre fordítását szorgalmazta.

Trzaskowski azt követően váltotta a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform alacsony népszerűségű jelöltjét, Malgorzata Kidawa-Blonskát, hogy a járvány miatt elhalasztották az eredetileg május 10-ére meghirdetett elnökválasztást. Az azóta közel 30 százalékosra nőtt támogatottságát a főpolgármester megfigyelők szerint annak köszönheti, hogy a jelöltek között "friss arcnak" számít, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormányellenes média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya is.

A kampány hajrájában a jelenleg 42 százalék körüli népszerűséggel rendelkező Dudát, valamint Trzaskowskit is próbára tették a lengyelországi árvizek. A varsói főpolgármester ezért bejelentette, hogy vidéki kampányrendezvényeinek naptárát a Visztula varsói vízállásához igazítja. Az eső miatt túlterhelt varsói csatornarendszer ezen a héten arra emlékeztette a főváros szavazni készülő lakosait, hogy tavaly Trzaskowski késve reagált a meghibásodott gyűjtők miatt Visztulába ömlő, jelentős környezeti károkat okozó szennyvízre, helyette a PiS-kormány oldotta meg a problémát egy ideiglenes pontonhíd-csatorna építésével.

Andrzej Duda vasárnap zuhogó esőben esernyő nélkül szónokolt krakkói szabadtéri gyűlésén, utána a helyi válságstáb képviselőivel együtt az árvíz sújtotta településekre látogatott. Az időjárás szeszélyének tulajdonítható, hogy május elején az elnök a Lengyelországot akkor fenyegető aszály kapcsán nagyszabású vízmegőrző programot mutatott be.

Kérdés, hogy előnyös lesz-e a hivatalban lévő elnök számára a szerdai, a kampány hajrájában bejelentett washingtoni tárgyalása Donald Trump elnökkel. Az alkalmat a fő ellenzéki jelölt is megragadta, és nyílt levélben tudatta: belpolitikai konszenzus áll fenn a Duda-Trump-tárgyalás nyomán várható amerikai katonai jelenlét növelését illetően, a hazai színtéren megvitatandónak nevezte viszont atomfegyver esetleges lengyelországi telepítését. A Trzaskowski által felvetett téma azonban korábbi hivatalos bejelentés szerint nem szerepel a washingtoni tárgyalások napirendjén.

Nyitókép: MTI/PAP/Pawel Supernak
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018