Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda köszönti támogatóit a Kwidzynben tartott kampányrendezvényén 2020. június 29-én. A lengyel elnökválasztás előző napi első fordulójában, a szavazatok 99,77 százalékos feldolgozottsága alapján Duda a voksok 43,67 százalékát, míg Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje  pedig a szavazatok 30,34 százalékát nyerte el.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

Több mint tíz százalékkal nyert Andrzej Duda

A hivatalos végeredmény szerint Duda a szavazatok 43,5, Trzaskowski pedig 30,46 százalékát szerezte meg a lengyel államfőválasztás első körében, vasárnap.

A szavazatok 43,5 százalékával nyerte meg Andrzej Duda jelenlegi államfő a lengyel elnökválasztás első fordulóját a kedden közölt hivatalos végeredmények szerint. A második fordulóban Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltjével mérkőzik meg, aki a voksok 30,46 százalékát szerezte meg.

Az országos választási bizottság (PKW) által közölt végeredmények szerint 64,51 százalékos volt a részvételi arány, ami a harmadik legmagasabb eredmény az 1989-es rendszerváltás óta tartott választásokon.

A végeredmények és a vasárnap este közölt exit poll felmérések között minimális az eltérés.

Duda 13 lengyelországi vajdaságban győzött, Trzaskowski pedig háromban.

A harmadik a függetlenként induló Szymon Holownia lett 13,87 százalékos eredménnyel. Az összesen 11 induló jelölt közül jelentősebb eredményt még a radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak ért el, a voksok 6,78 százalékát szerezte meg. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw-Kosiniak-Kamysz 2,36 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 2,22 százalékos eredménnyel végzett.

Mivel a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint felét, július 12-én második fordulót kell tartani. Elemzők szerint szoros lesz a küzdelem, felmérésekben Dudának hajszálnyi fölénye van Trzaskowskival szemben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×