Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelenlegi lengyel elnök, Andrzej Duda köszönti támogatóit a Kwidzynben tartott kampányrendezvényén 2020. június 29-én. A lengyel elnökválasztás előző napi első fordulójában, a szavazatok 99,77 százalékos feldolgozottsága alapján Duda a voksok 43,67 százalékát, míg Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje  pedig a szavazatok 30,34 százalékát nyerte el.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

Több mint tíz százalékkal nyert Andrzej Duda

A hivatalos végeredmény szerint Duda a szavazatok 43,5, Trzaskowski pedig 30,46 százalékát szerezte meg a lengyel államfőválasztás első körében, vasárnap.

A szavazatok 43,5 százalékával nyerte meg Andrzej Duda jelenlegi államfő a lengyel elnökválasztás első fordulóját a kedden közölt hivatalos végeredmények szerint. A második fordulóban Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesterrel, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltjével mérkőzik meg, aki a voksok 30,46 százalékát szerezte meg.

Az országos választási bizottság (PKW) által közölt végeredmények szerint 64,51 százalékos volt a részvételi arány, ami a harmadik legmagasabb eredmény az 1989-es rendszerváltás óta tartott választásokon.

A végeredmények és a vasárnap este közölt exit poll felmérések között minimális az eltérés.

Duda 13 lengyelországi vajdaságban győzött, Trzaskowski pedig háromban.

A harmadik a függetlenként induló Szymon Holownia lett 13,87 százalékos eredménnyel. Az összesen 11 induló jelölt közül jelentősebb eredményt még a radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak ért el, a voksok 6,78 százalékát szerezte meg. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw-Kosiniak-Kamysz 2,36 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 2,22 százalékos eredménnyel végzett.

Mivel a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint felét, július 12-én második fordulót kell tartani. Elemzők szerint szoros lesz a küzdelem, felmérésekben Dudának hajszálnyi fölénye van Trzaskowskival szemben.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×