Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
308.94
bux:
0
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi
Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Bernie Sanders vermonti független szenátor és Joe Biden volt alelnök (b-j) a dél-karolinai előválasztást megelőző televíziós vitán, Charlestonban 2020. február 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Szuperkedd: zárulóban az olló Joe Biden és Bernie Sanders között

Az Obama-kormány alelnöke a szuperkedden megtartott előválasztásokon megakasztotta a vermonti szenátor menetelését az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltsége felé.

A szuperkedden 14 tagállamban - Alabama, Arkansas, Colorado, Észak-Karolina, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia - és egy tengerentúli területen, Amerikai Szamoán tartottak előválasztásokat.

Annak ellenére, hogy sok államban volt mostoha az időjárás, sokan mentek el voksolni. Tennessee fővárosában, Nashville-ben, ahol keddre virradóra

halálos áldozatokat is követelő tornádók pusztítottak,

három órával meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.

A keddi előválasztások fontosak voltak, hiszen a nyári elnökjelölt-állító konvenciókra sok delegátust küldő és nagy lélekszámú tagállamokban járultak az urnákhoz. Mindkét párt hívei választottak, de mivel a Republikánus Pártban Donald Trumpnak lényegében nincs vetélytársa, a politikusok és az elemzők egyaránt a demokratákra figyeltek. Az előzetes elemzések Joe Biden és Bernie Sanders párharcát jelezték előre, és ez így is történt.

Biden tarolt a déli államokban,

és összesen nyolc államban győzött: Virginiában, Észak-Karolinában, Alabamában, Tennessee-ben, Arkansas-ban, Oklahomában, Minnesotában, sőt, még az északkeleti Massachusettsben is. A volt alelnök győzelme földcsuszamlásszerű volt Virginiában, Észak-Karolinában és Alabamában, ahol nagyrészt a viszonylag nagy lélekszámú afroamerikai közösségek támogatására is számíthatott.

Elemzők körében meglepetést keltett, hogy Elizabeth Warren massachusettsi szenátor nem hogy győzni nem tudott, de csupán a harmadik helyre szorult "saját" államában.

Sanders a demokraták nyári elnökjelölt-állító konvenciójára legtöbb, 415 delegátust küldő államban, Kaliforniában hódította meg a választókat. Az este folyamán sokáig úgy tűnt, hogy a szintén sok, 228 delegátust a konvencióra küldő Texasban is a magát demokratikus szocialistának valló Sanders nyerte el a választók bizalmát, de éjjel fordult a kocka Biden javára.

"Néhány nappal ezelőtt a sajtó és a megmondóemberek még azt hangoztatták, hogy a kampányomnak vége. De nagyon is él!" - jelentette ki Biden a kaliforniai Los Angelesben berendezett eredményváró központban.

Győzelmi beszédében a volt alelnök elsősorban Donald Trump amerikai elnököt támadta.

Sanders Vermontban várta az eredményeket, és győzelmet ígért híveinek, vagyis azt, hogy ő lesz a demokraták elnökjelöltje.

A szuperkedd nagy vesztesének az amerikai kommentátorok a New York-i milliárdost, Michael Bloomberget tartják. Bloomberg lényegében kedden lépett be a választási küzdelembe, a korábbi előválasztásokon ugyanis nem vett részt. Egyedül a 11 delegátust adó Amerikai Szamoán, az Egyesült Államok tengerentúli területén került ki győztesen a versengésből. Második helyen az Amerikai Szamoán született, de hawaii képviselőnő, Tulsi Gabbard végzett, így Bloombergnek vele kell osztoznia a delegátusokon. Ráadásul a tengerentúli terület lakóinak voksaira az őszi választásokon nem számíthat: Amerikai Szamoa ugyanis bár küld delegátusokat a konvencióra, lakosai az őszi elnökválasztáson nem voksolhatnak, mert nincs kongresszusi képviseletük a szövetségi törvényhozásban Washingtonban.

Donna Brazile demokrata párti stratéga és kampányszakértő - aki 2011 és 2016 között a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) elnöke volt, úgy kommentálta a saját vagyonából eddig mintegy félmilliárd dollárt kampányra költő Bloomberg szereplését: a milliárdosnak nagyon sok anyagi forrása van a kampányra, de nagyon kevés oka arra, hogy továbbra is kampányoljon az elnökjelöltségért.

Donald Trump a szuperkedden csakis választási győzelmeket könyvelhetett el.

Volt állam - például Virginia -, ahol nem is rendezték meg az előválasztást, hanem automatikusan neki "adták" a delegátusokat. Elvileg versenyben van még a republikánusok elnökjelöltségéért a 74 éves William Weld egykori massachusettsi kormányzó is, de a szuperkeddi voksoláson sok helyen nem is szerepelt a választási jegyzéken. Korábban, az iowai jelölőgyűléseken egyetlen delegátust szerzett.

Trump kedd éjjel minden egyes tagállamnak külön mondott köszönetet a támogatásért a Twitteren.

A szuperkedd végleges eredményei későbbre várhatók.

Címlapról ajánljuk
Akadályokba ütközött Robert Fico moszkvai utazása

Akadályokba ütközött Robert Fico moszkvai utazása

Szlovákia diplomáciai egyeztetést kezdeményezett Lengyelországgal, miután Robert Fico miniszterelnök tervezett moszkvai útja kapcsán több ország is megtagadta a kormánygép számára a légterének használatát. A fejlemények újabb vitát váltottak ki a régióban a külpolitikai mozgástér és a biztonságpolitikai megfontolások ütközéséről.

Csizmadia Ervin: személyzeti kérdésekben is újdonságot mutat a Tisza Párt

A Tisza Párt személyzeti politikája látványosan eltér attól, amelyet a Fidesz képviselt az elmúlt másfél évtizedben. Erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki a Tisza Párt győzelmének mértékét is igyekezett definiálni.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Választás 2026: egymást érik az új kormány döntései, szerdán újabb nevek jöhetnek

Választás 2026: egymást érik az új kormány döntései, szerdán újabb nevek jöhetnek

A választás óta felgyorsultak az események: még csak szerda van, de a Tisza Párt már számos fontos bejelentést tett a héten. Egyik ilyen, hogy Magyar Péter hétfőn bemutatta leendő kormánya első hét miniszterét – köztük Hegedűs Zsoltot egészségügyi miniszterként –, és jelezte, hogy a 141 fős Tisza-frakció vezetésére Bujdosó Andreát jelöli. Az Országgyűlés alakuló ülését május 9-re tűzték ki. A leendő miniszterelnök azt is hangsúlyozta: az uniós források megszerzése érdekében Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és erősítenék a bíróságok, a média és az akadémiai szféra függetlenségét. Cikkünk folyamatosan frissül a szerdai közéleti hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×