eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Bernie Sanders demokrata párti elnökjelölt-aspiráns helyi kampánycsapatának tagja adminisztrál az amerikai elnökválasztási folyamat kezdeteként Iowa államban tartott jelölőgyűlések (caucus) egyikén Dubuque-ban 2020. február 3-án. A Republikánus Párt iowai jelölőgyűlésein Donald Trump elnök győzött a szavazatok 96,6 százalékával. A Demokrata Párt egyelőre nem tette közzé az eredményeit.
Nyitókép: MTI/AP/Telegraph Herald/Eileen Meslar

Váratlan fejlemény az amerikai "elnökjósló" jelölőgyűlésen

Káosszal kezdődött az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-állító választási sorozata. Illetékesek kénytelenek újraszámolni a szavazatokat Iowa államban, amely 2000 óta pontosan előre jelzi, hogy ki lesz a demokraták elnökjelöltje.

Hajnalban még úgy tűnt, hogy minden simán megy és a veterán Bernie Sanders szenátor diadalmenetére számíthatunk – legalábbis erre utaltak az előrejelzések.

A 78 éves szenátort fiatalos energia hajtja – szó szerint: hatalmas támogatói bázist épített ki az amerikai fiatalok között. Szinte az összes baloldali témára – a klímaváltozástól a nők és kisebbségek jogain át a minimálbérig – olyan választ kínál, amely felvillanyozza a 20-as, 30-as korcsoportú fiatalokat.

„Az ország jövőjére nézve kulcsfontosságú, hogy legyőzzük az Egyesült Államok legveszélyesebb elnökét” – mondta Donald Trumpra utalva az egyik gyűlésen, a hívek ünneplése közepette, jelezve, hogy szerinte erre ő lehet a legesélyesebb demokrata jelölt.

Jött azonban a hír hétfőn: órákig csúszhat az eredményhirdetés, mert a pártilletékesek gyanúsnak találták az első szavazatszámlálást és a voksok ellenőrzését rendelték el.

Az amerikai demokrácia bájos, de elavult módszere

Iowa az első szövetségi állam, ahol a demokrata-párti választók döntenek arról, hogy ki legyen ősszel a republikánus Donald Trump kihívója az elnökválasztásokon. A gondot az okozza, hogy ebben az államban még az amerikai demokrácia bájos, de elavult módszerét alkalmazzák: nem szavazóhelyiségekben döntenek és küldenek delegátusokat, akik az állam nevében nyáron majd leadják voksukat az össz-amerikai pártkonvención.

Ehelyett a párttagok a kis közösségekben tartott gyűlések és a hozzájuk ellátogató aspiránsok beszédei után, gyakran teljesen nyíltan adják le voksukat, néha kézfeltartással.

Az előrejelzések azt mutatták, hogy Iowa 1600 iskolájában, közösségi központjában és más közintézményeiben tartott gyűléseken a radikális-baloldali Bernie Sanders mellett a szintén a balszárnyhoz tartozó Elizabeth Warren szenátor, valamint Joe Biden volt demokrata alelnök csatázott az első helyért.

Iowa választ adhat arra a kérdésre:

a demokrata érzelmű és hozzájuk átálló választók milyen kihívót akarnak Donald Trumpnak? Centristát vagy hozzá hasonlóan formabontó radikálist?

Sanderst ezúttal nem akadályozza Hillary Clinton, aki négy éve hajszálnyival nyert Iowában, majd ő lett a demokraták elnökjelöltje is. Az párt e-mail-fiókjainak feltörése nyomán azonban kiderült, hogy a pártvezetés a Clinton-stábbal összefogva akarta akadályozni Sanders győzelmét.

A botrányos ügy helyett a figyelem azonban az állítólagos orosz hekkerekre terelődött, akik segítettek napvilágra hozni az információt, mert Clintonék később sikeresen úgy tálalták, hogy Moszkva „meghekkelte az amerikai demokráciát” és Donald Trumpot juttatta hatalomra. Az ügyben tartott vizsgálat viszont nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni.

Visszatérve a demokraták jelöltállító versenyére: azt, hogy ki lesz majd Trump ellenfele, tisztábban lehet majd látni, miután februárban New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina is véleményt mond.

A március 3-i Szuperkedden az addigra több államot megjárt jelöltaspiránsok egy újabb ellenféllel nézhetnek szembe,

a milliárdos Michael Bloomberg volt New York-i főpolgármesterrel, aki inkább a nyári, végső demokrata jelöltállító konvenció matematikájára figyelve a sok delegátust adó államokra összpontosít.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×