eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Nyitókép: Pixabay

Ilyen volt 2019 az Európai Unióban

Eseménydús évet zárt az Európai Unió: nem sikerült lezárni a brexitet, az európai parlamenti választás után megújult az unió vezetése, és fontos portfóliót kapott Magyarország.

Január

Az év első napján Románia lett fél évre az Európai Unió soros elnöke, a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera egy évre Európa Kulturális Fővárosa címet kapta. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozó Románia most először látta el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Keleti szomszédunk akkori miniszterelnöke az Európai Parlamentben ismertette országa féléves programját. Bukarest véglegesítette a Kohézió mint közös európai érték mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.

2019 nagy része a brexitkáoszról szólt. Január közepén a londoni parlament alsóháza példátlan többséggel utasította el a brit uniós kilépés, a brexit feltételeiről 2018. november 25-én az EU-val aláírt megállapodást. A képviselők március 12-én, majd 29-én is elutasították a dokumentumot, de március 13-án elvetették a megállapodás nélküli brexitet is. Theresa May kormányfő március 20-án hivatalosan kérte az EU-nál a kilépés március 29-i határidejének elhalasztását, s április 10-én a rendkívüli EU-csúcs rugalmas, legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról döntött. A kialakult patthelyzet miatt May június 7-én a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről is távozott, utóda július 24-én Boris Johnson volt külügyminiszter lett. A káosz ezt követően sem csillapodott, így az új kormányfő többszöri nekifutásra elérte, hogy decemberben előrehozott parlamenti választás legyen. Ezt aztán jelentős mértékben megnyerték a konzervatívok, így elhárult az akadály, hogy az Egyesült Királyság 2020. január végén elhagyja az uniót.

Január 17-én az Európai Parlament megszavazta az uniós kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban, a kérdésről még a tagállamok kormányainak is ki kell alakítaniuk álláspontjukat.

Február

Február elsején hatályba lépett az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi és a stratégiai partnerségi megállapodás.

Megállapodtak az EU intézményei az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, amely október 16-án Pozsonyban kezdte meg munkáját.

Az Európai Parlament megszavazta a külföldi befektetések átvilágítását szolgáló rendszer felállítását.

Egyezség született az EU intézményei között az Európai Védelmi Alap létrehozásáról.

Megszavazta a természeti katasztrófák kezelését célzó, RescEU nevű rendszer létrehozását az Európai Parlament, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljon az árvizek, erdőtüzek, földrengések vagy járványok sújtotta országok támogatása. A RescEU csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti katasztrófavédelmet, csakis akkor lép közbe, ha egy adott tagállamnak már nem áll elegendő erőforrás rendelkezésére a helyzet kezelésére.

Március

Az Európai Parlament szavazott arról a javaslatról, amely 2021-től szüntetné meg a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltást. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

Szintén ebben a hónapban az Európai Parlament és a Tanács megegyeztek a közös határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítésében.

Április

Április elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság az igazságügyi reform keretében létrehozott fegyelmi kamara miatt, az eljárást október 10-én az Európai Bírósághoz fordulva harmadik szakaszba léptették.

Április 9-én Brüsszelben tartották az EU–Kína-csúcstalálkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, illetve Li Ko-csiang kínai kormányfő részvételével.

29-én Berlinben Franciaország és Németország szervezésében rendeztek csúcstalálkozót a nyugat-balkáni régió stabilitásának és fejlődésének előmozdítása érdekében.

Május

Május elsején Varsóban tartottak csúcstalálkozót az EU-ba 2004 után belépett 13 ország vezetői.

9-én a Brexit után az EU-ban maradó tagországok vezetői a romániai Nagyszebenben tartottak informális csúcstalálkozót.

Az Európai Parlament döntése értelmében olcsóbban telefonálhatunk az unióban. Az EU 2017-ben eltörölte a roaming-díjakat. Most pedig korlátozza a nemzetközi hívások díját otthonról más uniós országokba, nem kerül majd többe, mint 19 centpercenként és 6 cent SMS-enként.

Május 23. és 26. között a kilencedik közvetlen európai parlamenti választáson 28 EU-tagállam 751 képviselőjéről döntöttek. Az Európai Parlament legerősebb frakciója az Európai Néppárt maradt, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek előtt. A július 2-án megalakult új Európai Parlament elnökének az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választották meg. Az Európai Parlament 14 alelnöke közé bekerült két magyar is.

Június

Június 6-án életbe lépett az Európai Unióban az új szerzői jogi szabályozás, amelynek egyes rendelkezései a bírálók szerint veszélyeztetik az internet szabadságát.

Politikai megállapodás született az EU és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti szabadkereskedelmi szerződésről.

Aláírták az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi egyezményt.

Július

Július elsején fél évre Finnország lett az EU soros elnöke.

Egy nappal később az Európai Tanács megválasztotta Charles Michel belga kormányfőt az Európai Tanács következő elnökének, Josep Borrell spanyol külügyminisztert az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének. Az Európai Központi Bank következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, az IMF vezérigazgatóját jelölték. Az uniós vezetők Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták az Európai Bizottság következő elnökének, a kereszténydemokrata politikust az Európai Parlament 16-án választotta meg az EB első női elnökének.

Szeptember

Szeptember elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke nyilvánosságra hozta a biztosjelöltek névsorát. A magyar Trócsányi László, a román Rovana Plumb és a francia Sylvie Goulard jelöltségét az Európai Parlament bizottságai elutasították, helyettük von der Leyen új jelölteket kért. A bizottsági meghallgatások után az Európai Parlament november 27-én megszavazta az új összetételű Európai Bizottságot, a testület, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért felelős, december 1-jén lépett hivatalba.

Mindkét tagjelölt országgal, Albániával és Észak-Macedóniával is meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat még a Zágrábban, jövő májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt – jelentette ki Várhelyi Olivér, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén.

Október

Október 10-én Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia államfői megállapodtak, hogy 2021-re az emberek, áruk, szolgáltatások és a pénz forgalmát megkönnyítő övezetet hoznak létre, november 10-én abban is megegyeztek, hogy állampolgáraik 2020-tól útlevél nélkül utazhatnak egymáshoz.

Az október közepi uniós csúcson azonban nem sikerült megegyezésre jutni sem Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, sem a 2021-2027-es költségvetéssel összefüggésben.

Észak-Macedóniában, miután az EU ismét elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, Zoran Zaev miniszterelnök javaslatára 2020 áprilisára előrehozott parlamenti választásokat írtak ki.

Jóváhagyták Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank élére. Az EKB első női vezetője november 1-jén vette át hivatalát.

November

Az Európai Néppárt november 20-án kezdődött kétnapos zágrábi kongresszusán a lengyel Donald Tuskot, az Európai Tanács távozó elnökét választották meg a párt elnökének. A lengyel politikust 491 igen, 37 nem és 12 érvénytelen szavazat mellett választották meg az Európai Néppárt elnökének. A francia Joseph Daul helyét vette át, aki 2013 óta töltötte be az EPP elnöki tisztségét.

Miután a Fidesz néppárti tagságát március 20-án a Fidesz és a néppárti elnökség közös javaslatára felfüggesztették, a magyar párt nem vett részt a kongresszuson.

November utolsó napjaiban az EU két társjogalkotó szerve, az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta az EU következő évi költségvetését. Az EP pedig éghajlatváltozási és környezeti vészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament.

December

December elsején hivatalba lépett Charles Michel, az Európai Tanács új, belga elnöke.

Bejelentette lemondását a máltai miniszterelnök, aki egyre jobban belebonyolódott az oknyomozó újságíró 2017-es meggyilkolása körüli botrányba, az Európai Parlament jogállamisági vizsgálatot indított Málta ellen.

December 10-én az Európai Unió átutalta a Törökországot támogató menekültügyi támogatás teljes, hatmilliárd eurós összegét.

Az Európai Tanács december közepi brüsszeli ülésén megállapodás született a karbonsemlegesség eléréséről 2050-re, Lengyelország az állásfoglalást elfogadta ugyan, de nem vállalt kötelezettséget a végrehajtásra. A cél érdekében az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást mozgósít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×