eur:
404.03
usd:
351.24
bux:
0
2025. június 18. szerda Arnold, Levente
Nyitókép: Pixabay

EU-csúcs: mindenki rábólintott a karbonsemlegességre, de lesz egy különutas ország

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

"Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét" - fogalmazott.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy "mindannyian elkötelezettek vagyunk" a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt.

Tájékoztatása szerint, egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért

a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.

Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani. "Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre" - fogalmazott a német kancellár.

Anyagi ráfordítások

Az állásfoglalás szövegét idézve Charles Michel elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint

1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

További tárgyalások a költségvetésről

A tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében - közölte az Európai Tanács elnöke.

Külügyek

Az elfogadott állásfoglalás szövegét ismertetve elmondta azt is, hogy az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját. Kijelentették továbbá, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve - tette hozzá a tanács elnöke.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a gyilkos drog valóban fontos szerepet játszik az amerikai–kínai viszonyban

Salát Gergely: a gyilkos drog valóban fontos szerepet játszik az amerikai–kínai viszonyban

Az amerikaiak az első Trump-adminisztráció óta azzal vádolják a kínaiakat, hogy szándékosan elárasztják fentanillal a piacaikat, hogy ezzel is az amerikai társadalmat gyengítsék – erről beszélt az InfoRádióban Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Hangsúlyozta, a fentanil a Kínára kivetett vámok egyik ürügyéül is szolgál.

Irán döbbenetes részleteket közölt arról, hogyan semmisült meg az ország légvédelmének java

A Farsz hírügynökség fotókat tett közzé azokról a fegyverekről, amelyekkel az izraeliek Irán nyugati részén mértek súlyos csapásokat a légvédelemre.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.18. szerda, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kilőtte Irán a Fatah rakétákat Izraelre, Amerika bármikor beszállhat a háborúba - Szerdai híreink az Irán-Izrael háborúról percről percre

Kilőtte Irán a Fatah rakétákat Izraelre, Amerika bármikor beszállhat a háborúba - Szerdai híreink az Irán-Izrael háborúról percről percre

Az éjjel két újabb rakétahullámot indított Izrael területe ellen Irán, a teheráni média szerint hiperszonikus Fatah rakétákat is használtak. Sérültekről nincs hír. Izrael Teherán térségét bombázta: megsemmisítettek egy rakétagyártó komplexumot és lebombázták a forradalmi gárda egyetemét is. Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy beszáll a háborúba: nem kizárt, hogy hamarosan az USA légiereje is segít majd Izraelnek megsemmisíteni Irán nukleáris létesítményeit. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti Irán-Izrael háború szerdai fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×