eur:
411.25
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament

Éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata álljon összhangban azzal a céllal, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot. A vészhelyzet az EP szerint Európában és világszerte egyaránt fennáll.

Egy másik klímavédelmi állásfoglalásban az EP arra szólította fel az uniós bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája számára nyújtson be olyan stratégiát, amely alkalmas arra, hogy "a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re" megvalósuljon az "éghajlat-semlegesség". A képviselők az Európai Bizottság új testületének elnökét, Ursula von der Leyent arra kérték, hogy ez a program tartalmazza azt a célértéket, miszerint 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkenést kívánnak elérni.

A képviselők szerint a légi közlekedés és a hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak.

Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást - tették hozzá. Az Európai Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia - szögezték le.

Az állásfoglalás szerint az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásokat a nemzetközi éghajlati alaphoz.

Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának legnagyobb részét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A képviselők arra is felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Fidesz: végre tettek következnek

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében az állásfoglalás elfogadására utalva kijelentette: szavak után végre tettek következhetnek a klímavédelemért.

Aláhúzták, hogy "az EP döntései a magyarok, különösen a jövő nemzedékek érdekeinek megfelelően megteremtik az alapot és az Európai Unió kötelezettségét arra, hogy Brüsszel konkrét klímavédelmi intézkedésekre végre megfelelő uniós pénzügyi forrásokat biztosítson a tagállamoknak a 2050-es klímacélok eléréséhez".

"A magyar néppárti delegáció a klímavédelem ügyében is az újabb és újabb szavak helyett a cselekvés mellett foglal állást. A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély. Ezért csupán fölösleges szójáték, hogy vészhelyzetről vagy sürgősségről beszélünk, a lényeg a cselekvés. Szavak után tettekre van szükség a klímavédelemért" - fogalmaztak.

DK: itthon is ki kellene hirdetni a klímavészhelyzetet

A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselői nyilatkozatukban hangsúlyozták: ideje volt, hogy az ügyben Európa is lépjen, hiszen a klímakatasztrófa egy olyan globális probléma, amire csak globális megoldás létezik.

"A környezetünkért, kontinensünkért és bolygónkért nem csak az Európai Unió felel, hanem külön-külön az EU tagállamai is. Ha nem veszi ki mindenki a részét a közös munkából, akkor az európai népek együttesen fognak elbukni a klímaváltozás elleni harcban" - fogalmaztak.

Közölték azt is, hogy petíciót indítanak azért, hogy az Európai Parlament mintájára Orbán Viktor is hirdesse ki Magyarországon a klímavészhelyzetet.

"Ismét meg fogjuk mutatni, hogy Magyarország nem egyenlő az Orbán-rendszerrel, a magyarok igenis hajlandóak tenni a környezetükért. Politikai oldaltól és pártállástól függetlenül várjuk a kezdeményezéshez mindenki csatlakozását, akinek fontos, hogy milyen Földet hagyunk az utánunk következő generációkra" - írták.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Tovább nő a feszültség Ukrajna és Oroszország között - Mutatjuk a piaci hatásokat

Alapvetően bizonytalan mozgásokat láthattunk és láthatunk ma a világ tőzsdéin, jelentősebb elmozdulások az ázsiai és az európai piacokra sem voltak jellemzőek, ebbe a miliőbe a magyar tőzsde is beilleszkedett. A befektetők a világ legnagyobb piaci értékű cégének, az Nvidiának a felemásra sikerült gyorsjelentését emésztik, a chipgyártó bár a vártnál jobb negyedéves számokat közölt, de a kilátások már inkább a növekedés lassulásáról szólnak. Ezen felül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírek is mozgatják a piacokat, és a befektetők a további vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek, illetve a bitcoinban van még nagy sztori, a legjelentősebb kriptodeviza árfolyama ma is új történelmi csúcsot döntött és karnyújtásnyira került a 100 ezer dolláros álomhatár.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×