eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Aláírták az EU-csúcson a rendezett brexitről szóló megállapodást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő nem sokkal korábban közösen jelentette be, hogy megszületett az új megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeit rögzítő szerződésről.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért megegyezést, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

"Ahol akarat van, ott megállapodás is van"

- írta rövid Twitter-bejegyzésében.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított mielőbbi aláírására. Kiemelte továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett döntöttek, ezen körülmények között az EU érdekeit a tagság rendezett megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja legjobban.

"Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdésére"

- közölte. Később Juncker a Johnsonnal közös sajtótájékoztatóján kijelentette, a megegyezés azt jelenti, hogy nincs szükség semmiféle hosszabbításra, ugyanakkor rámutatott, hogy a végső szó a parlamenté mindkét oldalon. Hozzátette, a szerződés az emberekről és a békéről szól.

Johnson leszögezte, hogy mindkét fél számára jó eredmény született, és

felszólította a brit törvényhozókat annak elfogadására, mondván, itt a lehetőség az ország kiléptetésére, a népakarat végrehajtására.

Mint mondta, az egyezség megnyitja az utat a "valódi Brexit" előtt, de az Egyesült Királyság ennek ellenére fontos partnere kíván maradni az Európai Uniónak.

Most, hogy elfogadták az EU-csúcson a megállapodást, az a londoni törvényhozás, valamint az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. A képviselőtestület korábban azt közölte, hogy

csak akkor bocsátják szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.

"A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament"

- tette hozzá.

Amit a megállapodás tartalmáról tudni lehet

Az új alkuban garantálják az uniós polgárok jogait, Nagy-Britannia eleget tesz költségvetési vállalásainak és 2020 végéig vagy lehet hogy egy évvel tovább tartó átmeneti időszak indul. Mindez azért vált lehetségessé, mert a felek „jogilag kivitelezhető megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a határellenőrzést Írországban”.

A deal része, hogy Észak-Írország a brit vámúnióban marad, de belépési pont lesz az EU közös piacra. Ezért harmadik országból érkező árukra brit vámokat vetnek ki, ha azok nem mennek tovább Európába. Ha fennáll ennek a lehetősége, akkor EU-vámokat vetnek ki.

Emellett az Európai Bizottság közölte: Nagy-Britannia „ambíciózus” szabadkereskedelmi megállapodást tervez az EU-val, mely kizárja a vámokat és kvótákat. Az erről szóló kitételt beleemelték a válási paktumhoz csatolt politikai nyilatkozatba. A Bizottság a britek óhaját „a fair verseny és az esélyegyenlőség” iránti „masszív elkötelezettségként” jellemezte.

A kérdés, hogy szavaz majd a brit parlament

Az északír protestánsokat a brit parlamentben képviselő DUP párt – amelynek már hatalmas regionális támogatást ígért be Johnson – ugyanis pár órával az alku megkötése előtt megmakacsolta magát és kilátásba helyezte: nem szavazza meg a Brüsszellel kötött megállapodást, „annak jelenlegi formájában”. A DUP álláspontját eddig hűen követték a Konzervatív Párt keményvonalas parlamenti brexit-frakciója, a befolyásos Európai Kutatási Csoport tagjai.Az északír pártnak – amely a Nagypénteki Békeegyezmény nyomán éveken át közösen kormányozta a tartományt az ír sziget egyesítését akaró Sinn Feinn katolikus párttal – fenntartásai támadtak.

A hivatalosan említett kifogás az, hogy az északír katolikusok és Írország aránytalan befolyáshoz juthat és négyévente szavazhat arról, hogy Észak-Írországban érvényes legyen-e az EU vámrendje, mivel az alkuban elfogadott szabályozás szerint az Északír Parlament dönthetne a kérdésben. Szerintük ezzel leválaszthatnák őket Nagy-Britannia fennmaradó részéről.

A brexitról valamennyi korábbi cikkünket megtalálja ITT.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×