eur:
414.74
usd:
395.39
bux:
78204.33
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Boris Johnson brit miniszterelnök (k) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Aláírták az EU-csúcson a rendezett brexitről szóló megállapodást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő nem sokkal korábban közösen jelentette be, hogy megszületett az új megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeit rögzítő szerződésről.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért megegyezést, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

"Ahol akarat van, ott megállapodás is van"

- írta rövid Twitter-bejegyzésében.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított mielőbbi aláírására. Kiemelte továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett döntöttek, ezen körülmények között az EU érdekeit a tagság rendezett megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja legjobban.

"Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdésére"

- közölte. Később Juncker a Johnsonnal közös sajtótájékoztatóján kijelentette, a megegyezés azt jelenti, hogy nincs szükség semmiféle hosszabbításra, ugyanakkor rámutatott, hogy a végső szó a parlamenté mindkét oldalon. Hozzátette, a szerződés az emberekről és a békéről szól.

Johnson leszögezte, hogy mindkét fél számára jó eredmény született, és

felszólította a brit törvényhozókat annak elfogadására, mondván, itt a lehetőség az ország kiléptetésére, a népakarat végrehajtására.

Mint mondta, az egyezség megnyitja az utat a "valódi Brexit" előtt, de az Egyesült Királyság ennek ellenére fontos partnere kíván maradni az Európai Uniónak.

Most, hogy elfogadták az EU-csúcson a megállapodást, az a londoni törvényhozás, valamint az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. A képviselőtestület korábban azt közölte, hogy

csak akkor bocsátják szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.

"A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament"

- tette hozzá.

Amit a megállapodás tartalmáról tudni lehet

Az új alkuban garantálják az uniós polgárok jogait, Nagy-Britannia eleget tesz költségvetési vállalásainak és 2020 végéig vagy lehet hogy egy évvel tovább tartó átmeneti időszak indul. Mindez azért vált lehetségessé, mert a felek „jogilag kivitelezhető megoldást találtak arra, hogy elkerüljék a határellenőrzést Írországban”.

A deal része, hogy Észak-Írország a brit vámúnióban marad, de belépési pont lesz az EU közös piacra. Ezért harmadik országból érkező árukra brit vámokat vetnek ki, ha azok nem mennek tovább Európába. Ha fennáll ennek a lehetősége, akkor EU-vámokat vetnek ki.

Emellett az Európai Bizottság közölte: Nagy-Britannia „ambíciózus” szabadkereskedelmi megállapodást tervez az EU-val, mely kizárja a vámokat és kvótákat. Az erről szóló kitételt beleemelték a válási paktumhoz csatolt politikai nyilatkozatba. A Bizottság a britek óhaját „a fair verseny és az esélyegyenlőség” iránti „masszív elkötelezettségként” jellemezte.

A kérdés, hogy szavaz majd a brit parlament

Az északír protestánsokat a brit parlamentben képviselő DUP párt – amelynek már hatalmas regionális támogatást ígért be Johnson – ugyanis pár órával az alku megkötése előtt megmakacsolta magát és kilátásba helyezte: nem szavazza meg a Brüsszellel kötött megállapodást, „annak jelenlegi formájában”. A DUP álláspontját eddig hűen követték a Konzervatív Párt keményvonalas parlamenti brexit-frakciója, a befolyásos Európai Kutatási Csoport tagjai.Az északír pártnak – amely a Nagypénteki Békeegyezmény nyomán éveken át közösen kormányozta a tartományt az ír sziget egyesítését akaró Sinn Feinn katolikus párttal – fenntartásai támadtak.

A hivatalosan említett kifogás az, hogy az északír katolikusok és Írország aránytalan befolyáshoz juthat és négyévente szavazhat arról, hogy Észak-Írországban érvényes legyen-e az EU vámrendje, mivel az alkuban elfogadott szabályozás szerint az Északír Parlament dönthetne a kérdésben. Szerintük ezzel leválaszthatnák őket Nagy-Britannia fennmaradó részéről.

A brexitról valamennyi korábbi cikkünket megtalálja ITT.

Címlapról ajánljuk
A Rubik-féle történetekkel sok mindent el tudunk mondani magunkról – a kultúrdiplomáciáról az Arénában

A Rubik-féle történetekkel sok mindent el tudunk mondani magunkról – a kultúrdiplomáciáról az Arénában

A kulturális diplomácia azt jelenti, hogy a kultúrán keresztül alternatív eszközökkel tudják segíteni két ország politikai párbeszédét, a gazdasági kapcsolatok építését – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója. Nagy Márta, a berlini Collegium Hungaricum vezetője hozzátette, a kultúraközvetítés során a legfontosabb, hogy megtalálják a közös hangot.

Bendarzsevszkij Anton: az ukrán vezetés is felismerte, hogy katonai úton nem tudja visszaszerezni az elvesztett területeket

Ez egy üzenet már Donald Trump, az új amerikai adminisztráció irányába, hogy Ukrajna hajlandó lenne leülni tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij friss nyilatkozatáról Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.03. kedd, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

A háború diplomáciai megoldásáról beszélt Zelenszkij, területek átadását javasolta Stoltenberg – Híreink az orosz–ukrán háborúról hétfőn

Ukrajna nem fogja tudni katonai erővel visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, diplomáciai megoldásra van szükség – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a japán Kyodo Newsnak. Tűzszünetet javasolt Ukrajnában Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, aki arra is kitért, hogy szerinte nem feltétlen ördögtől való dolog az, ha átmenetileg megszállva maradnak ukrán területek. Az ukrán védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Deep State szerint elfoglalták az oroszok Novij Komárt, elvágva ezzel Velika Novoszilka északi összeköttetését az ukrán állások felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×