eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő, parlamenti elnökjelölt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Megválasztották az Európai Parlament új elnökét

A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP).

A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség.

A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.

Sassoli 2009-ben lett az Európai Parlament képviselője, az olasz Demokrata Párt frakcióját vezette a testületben. A következő ötéves időszakban az EP alelnöke volt.

Az EP elnöki posztjára négy jelölt volt.

  • A legnagyobb esélyesnek David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő számított előzetes is.
  • Mellette a német zöldpárti Ska Keller,
  • Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh
  • és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol tagja indult.

Az első forduló még eredménytelen volt, akkor 325 voksot kapott az olasz politikus, 162-t Jan Zahradil, 133-at Ska Keller, és 42-t Sira Rego.

A második körben Sassoli 345 voksot szerzett, Jan Zahradil 166-ot, Ska Keller 119-et, Sira Rego pedig 43-at. A képviselők közül 704-en szavaztak, ebből 37 szavazat érvénytelen volt.

Strasbourg, 2019. július 3.
Képviselők sorakoznak, hogy megszavazzák az Európai Parlament új elnökét a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 3-án.
MTI/AP/Jean-Francois Badias
Képviselők sorakoznak, hogy megszavazzák az Európai Parlament új elnökét a parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 3-án. MTI/AP/Jean-Francois Badias

Az uniós csúcs döntései közül még egy áthúzódik az EP-be

Az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács kedd este döntött arról, kit jelöl az Európai Bizottság elnökének, de a személyéről a végső döntést a hétfőn, botránytól sem mentesen megalakult Európai Parlament hozza meg.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak. A többször megszakított, maratonira nyúlt és kedd este zárult uniós csúcson végül az alábbi döntések születtek:

  • Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolják az Európai Bizottság következő elnökének,
  • az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt választották,
  • az Európai Tanács az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Josep Borrell spanyol külügyminiszter lehet,
  • az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetője a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lesz.

Az Európai Tanács leköszönő elnöke, Donald Tusk kedd este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, aki azt ígérte, hogy az új uniós bizottság összeállításánál kiemelt, első alelnöki tisztséget biztosít majd Frans Timmermans szociáldemokrata, valamint Margrethe Vestager liberális politikusok számára. Von der Leyen az alelnökök kinevezésénél földrajzi szempontokat is figyelembe fog venni.

Orbán Viktor a találkozó után közzétett videójában úgy fogalmazott: jó hír, hogy sikerült megakadályozni két olyan jelölt megválasztását, akik Magyarország számára rosszak lettek volna. A kormányfő szerint harcok lesznek, véleménykülönbségek vannak, viták is lesznek, de az esélyek ezeknek a küzdelmeknek a sikeres megvívására ma sokkal jobbak, mint korábban voltak. Korábban pedig úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évek "súlyos hibáit" most ki kell javítani gazdaságpolitikában, migrációs ügyekben és a nemzetek tiszteletét illetően is.

Folytatás az EP-ben

Következő lépésként, már az új elnök vezetésével választják meg az Európai Parlament 9. ciklusának 14 alelnökét, valamint az öt pénzügyi koordinátort (questort).

Az EP alakuló ülése július 4-ig tart, még megállapítják az egyes szakbizottságok taglétszámát. Maguk a bizottságok már nem a plenáris ülésen, hanem az azt követő néhány hétben alakulnak meg, megtartják az első ülésüket. A tagok személyéről nem szavaznak, csak kijelölik a tagokat és ezt nyilvánosságra hozzák.

Az Európai Parlament július 15-én kezdődő második plenáris ülésén szavazhat először az Európai Bizottság (EB) elnökének személyéről, és utána javaslatot tesznek az egyes európai biztosok személyére. Az Európai Parlament új szakbizottságai meghallgatják ezeket a biztosjelölteket - erre már ősszel fog sor kerülni -, majd a megszavazásuk után feláll az új Európai Bizottság, élén az új elnökkel, és átveszi a mostanitól a feladatköröket.

Az új EP

A képviselők 28 tagállam 190 politikai pártját képviselik. A képviselők 61 százaléka új, 60 százalékuk férfi, 40 százalék a nők aránya.

A legfiatalabb képviselő Kira Marie Peter-Hansen Dániából (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).

Az új Parlamentben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint az előző Házban.

A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egy képviselőcsoportba. 2009 óta a Parlament Eljárási szabályzata szerint képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×