Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a novemberben hivatalba lépő új bizottság tervezett összetételét ismertető brüsszeli sajtóértekezleten 2019. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Ursula von der Leyen csapata - itt a teljes névsor

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke kiosztotta a feladatköröket a testületben. Nyolc alelnök lesz és tizennyolc biztos, köztük Trócsányi László, aki a szomszédságpolitika és bővítés portfóliót kapta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke bemutatta a következő Európai Bizottság tagjai és új felépítését. Az új testületben nyolc alelnök lesz, ideértve az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is. A nyolc alelnöki pozíció közül négy a dél- és a kelet-közép-európai régiónak jutott.

Három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát majd el: egyszerre lesz a megválasztott elnök programjában szereplő három kulcstéma egyikéért felelős alelnök, valamint biztos:

  • Frans Timmermans ügyvezető-alelnök (Hollandia) koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő fogja irányítani az éghajlat-politikát is.
  • Margrethe Vestager ügyvezető-alelnök (Dánia) koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és egyúttal betölti majd a versenypolitikáért felelős biztos posztját.
  • Valdis Dombrovskis ügyvezető-alelnök (Lettország) koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős bizto.

Az öt további alelnök:

  • Josep Borrell (Spanyolország) - főképviselő/alelnökjelölt, Európa globális szerepének erősítése
  • Věra Jourová (Cseh Köztársaság) - értékek és átláthatóság
  • Margarítisz Szkínász (Görögország) - az európai életmód védelme
  • Maroš Šefčovič (Szlovákia) - intézményközi kapcsolatok és tervezés
  • Dubravka Šuica (Horvátország) - demokrácia és demográfia

A többi biztosjelölt:

  • Johannes Hahn (Ausztria) - portfólió: Költségvetés és igazgatás
  • Didier Reynders (Belgium) - Jogérvényesülés
  • Marija Gabriel (Bulgária) - Innováció és ifjúság
  • Sztella Kiriakídisz (Ciprus) - Egészségügy
  • Kadri Simson (Észtország) - Energiaügy
  • Jutta Urpilainen (Finnország) - Nemzetközi partnerségek
  • Sylvie Goulard (Franciaország) - Belső piac
  • Trócsányi László (Magyarország) - Szomszédságpolitika és bővítés
  • Phil Hogan (Írország) - Kereskedelem
  • Paolo Gentiloni (Olaszország) - Gazdaságpolitika
  • Virginijus Sinkevičius (Litvánia)- Környezet és óceánok
  • Nicolas Schmit (Luxemburg) - Munkahelyteremtés
  • Helena Dalli (Málta) - Egyenlőség
  • Janusz Wojciechowski (Lengyelország) - Mezőgazdaság
  • Elisa Ferreira (Portugália) - Kohézió és reformok
  • Rovana Plumb (Románia) - Közlekedés
  • Janez Lenarčič (Szlovénia) - Válságkezelés
  • Ylva Johansson (Svédország) - Belügy

A következő lépések

Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét is. Mindezt megelőzően azonban – a parlament eljárási szabályzata értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt.

Az Európai Parlament jóváhagyása esetén az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×