A következő határidő április 12., addig arról kellene dönteniük a briteknek, hogy megállapodás nélkül lépnek ki, vagy egy hosszabb halasztást kérnek, amit meg kell indokolniuk. Ez utóbbi forgatókönyvről az EU vezető testületeiben megoszlanak a vélemények: a németek és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke támogatja, míg mások rossz ötletnek tartják, hiszen az európai parlamenti választásnál a britek részvétele miatt (kilépnek, de közben részt kell venniük a voksoláson) sok bonyodalom adódhat - fejtette ki Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára.

Vannak más forgatókönyvek is, például hogy a munkáspártiak egy újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be - egy ilyet egyébként már leszavaztak, de meg lehetne ismételni - mondta a szakember.

Ha ez átmenne és 14 napon belül a brit kormány nem tudna bizalmat nyerni a parlamentben, akkor ki kellene írni a választásokat.

Ez viszont megint csak gondot okozna, hiszen a fent említett április 12-i határidő nem tartható, ugyanis az előre hozott választások esetén minimum 25 munkanapnak kell eltelnie a választások kiírásától a voksolásig.

Nem valószínű az előre hozott választás

Az előre hozott választásoknak egyébként most csekély politikai támogatottsága, egyrészt mert az emberek csupán csekély, felmérések szerint 10-12 százaléka kívánja ezt a forgatókönyvet, másrészt pedig Theresa May miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Munkáspárt (euroszkeptikus) elnöke felváltva múlják alul egymást a közvéleménykutatásokban. Mindezen felül a Munkáspárt sem nagyon igyekszik, hogy új választás legyen.

Nagyobb az esélye a hosszabb halasztásnak

- vélte a szakértő.

Magyarics Tamás a brexit eddigi folyamataival kapcsolatban kijelentette: Theresa May első nagy politikai tévedése az volt, hogy kiírta a választásokat, a másik pedig sokak szerint az, hogy szinte rögtön bejelentette az 50-es cikkely életbe léptetését, holott nem lett volna muszáj. "Ezt anélkül tette, hogy a brit politikai lét erre felkészült volna, vagy hogy a kormányban tervek születtek volna" - mondta a külpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy ennek megfelelően a tárgyalások meglehetősen nehezen indultak el, és a brit tárgyalódelegáció sokszor változott az azóta eltelt két év alatt.

Sokan gondolják azt is, hogy az unió pedig lehetett volna rugalmasabb a tárgyalásokban, ám azt tudni kell, hogy például az ír-északír határ kérdésének ügyében az EU szándéka épp az volt, hogy ne tegye túl vonzóvá a britek számára a kilépést. "A tárgyalások tehát mindkét oldalon nehézkesen indultak" - idézte fel Magyarics Tamás.

Kútba esett a május 22-i dátum

És hogy milyen hosszú lehetne a halasztás? Egy uniós politikus, számba véve, hogy új Európai Parlament alakul ötéves ciklussal, kijelentette: akár öt évig is eltárgyalgathatnak - mondta a szakértő, illusztrálva, hogy pillanatnyilag senki sem tudja, milyen hosszú halasztást fogadhat el az EU.

Donald Tusk április 10-re hívta össze a rendkívüli brexitügyi EU-csúcsot, addigra kell a briteknek eldönteniük, hogy hogyan szeretnék folytatni. Ha halasztást kérnek, akkor - mivel az EU a tárgyalásokat befejezettnek tekinti - valamilyen komoly érvet vagy megállapodást kell felmutatniuk az új határidőért. Ha viszont ekkor a 27-ek közül akárcsak egy ország is nemmel szavaz, akkor az Egyesült Királyság megállapodás nélkül kizuhan az EU-ból.

Kényes helyzet - válaszok nélkül

A demokrácia egy nagyon rossz rendszer, de ennél jobbat senki nem tudott felmutatni - idézte Winston Churchill egykori brit miniszterelnök mondását Magyarics Tamás, utalva arra, hogy a brit parlament alsóháza szerdán nyolc másik forgatókönyvet szavazott le a véleménynyilvánító voksoláson. Vagyis Theresa May javaslata a legrosszabb, de senki nem tud jobbat. Ám ha ezek között nem volt a nyerő - pedig szinte az összes lehetséges forgatókönyv felmerült köztük -, akkor tud-e valaki valami új és elfogadható javaslatot tenni - tette fel a kérdést a külpolitikai szakértő.